A termelés az év első négy hónapjában 10,9 százalékkal volt magasabb, mint 2010 azonos időszakában. Áprilisban az előző hónaphoz képest a termelés 0,5 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított adatok szerint.
A munkanappal kiigazított áprilisi termelést befolyásolta az is, hogy április 25. a húsvét miatt munkaszüneti nap volt. Márciusban eredetileg és munkanappal kiigazítva is 9,2 százalékkal nőtt a termelés az egy évvel korábbihoz képest, míg évkezdettől, az első három hónapban 12,2 százalékkal emelkedett a termelés volumene. Márciusban az előző hónaphoz képes szezonálisan és munkanappal kiigazítva 3,6 százalékkal csökkent a termelés, míg azt megelőzően februárban 1,1 százalékkal, januárban pedig 15,1 százalékkal emelkedett a termelés.
Tavaly áprilisban éves bázison az ipari termelés 10 százalékkal nőtt, az index megegyezik a munkanappal kiigazítottal. Az elmúlt év negyedik hónapjában márciushoz képest szezonálisan és munkanappal kiigazítva 0,3 százalékkal emelkedett a termelés.
Április a lelassulás hónapja volt
Naptárhatások is lassították az ipari termelés bővülését áprilisban az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik a következő hónapokban a növekedés ütemének további mérséklődését várják. A KSH kedden közölt adatai szerint az ipari termelés volumene áprilisban 6,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanaphatással korrigált index 9,5 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a termelés 0,5 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított adatok szerint.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint áprilisban naptárhatás miatt – a húsvéti munkaszünet miatt – lassult az ipari termelés éves szintű növekedése 6,9 százalékra az előző havi 9,2 százalékról. Az áprilisi gyorsulás ugyanakkor megfelel a hazai konjunktúramutatók előrejelzéseinek. Az elemző májusban meredekebb lassulást vár, egyrészt az egy évvel ezelőtt megugró bázis, másrészt a hazai és nemzetközi konjunktúramutatók jelentős lassulása miatt. Hozzátette, hogy egyes magyarországi gyártókat májusban is érintették a japán beszállítás nehézségei is, ami lassította a termelést, ugyanakkor júniusban sikerült visszaállítani a kibocsátást.
Suppan Gergely szerint az év hátralevő részében ellentétes hatások érinthetik az ipari termelést. Miközben a nemzetközi konjunktúramutatók a külső kereslet lassulását jelzik előre, valamint a magas bázis is némileg mérsékelheti a növekedés ütemét, egyes üzemek kapacitásbővítései nagyrészt ellensúlyozhatják a várható lassulást – fejtette ki. A TakarékBank elemzője a következő hónapokban 4-6 százalék körüli növekedésre számít. Ezt követően az őszi hónapokban újra gyorsulhat a termelés, a tavaly decemberi kirívóan alacsony bázis miatt pedig az év utolsó hónapjában a növekedés elérheti a 20 százalékot is. Így összességében az idén 10 százalék körüli, jövőre a Mercedes új üzemének termelésbe lépésével pedig 12 százalékos növekedést vár.
Dinamikusabb növekedésre számított
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője magasabb, a kiigazított számok szerint 11 százalékos éves növekedési adatot várt. A márciusi havi visszaesést követően pedig azzal számolt, hogy az áprilisi bővülés dinamikusabb lesz. Ennek ellenére az elemző szerint aggodalomra egyelőre nincs ok, ezért is tarthatónak nevezte az általa korábban is várt, éves, átlagos 8,5 százalékos termelésbővülési ütemet. Árokszállási Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2011-re az ipari termelés növekedésének fokozatos lassulását jelezték előre az elemzők, de azzal számoltak, hogy ez csak később indul. A friss adatok és a német vállalati kilátások romlásának tükrében azonban lehet, hogy a lassulás már előbb, áprilisban elkezdődhetett.
(MTI)
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
