Dél-Szlovákia kihalófélben?

A jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákiában erőteljesen fogy a lakosság: ha a déli járások demográfiai mutatói Szlovákia egész területére vonatkoztatva érvényesek lennének, kihalófélben lévő országról beszélhetnénk – írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán.

A statisztikai hivatal friss adatai alapján országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám Délnyugat-Szlovákiában mindenütt fogyott. A nagykürtösi, lévai, érsekújvári, révkomáromi és galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a losonci, a nagyrőcei és a rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4–1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1–4 fős gyarapodás volt tapasztalható – mutat rá Lőrincz Adrián, az összeállítás szerzője.

Szlovákiában a legmagasabb a népszaporulat (4,1–10,8 ezrelék) az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében. Gyurgyík László szociológus szerint az ország déli területein tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható. „Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben” – állítja a szociológus. Hozzátette: „A lakosság lélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés vagy például az egykézés.”

Szlovákia déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékeny korú, 15–49 év közötti nők aránya; Gyurgyík László szerint Dél-Szlovákia lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.

(MTI)