A július 14-én felvett interjúban Trichet kihangsúlyozza, hogy az EKB „érthetően és világosan” figyelmeztette az országokat a fizetésképtelenség elkerülésére, legyen szó akár részleges vagy teljes fizetésképtelenségről, mondván: „államcsőd esetén nem áll módunkban fedezetként elfogadni egy fizetésképtelenné vált ország kötvényeit”.
Az EKB nem tartja megfelelő megoldásnak eurókötvények kibocsátását az adósságválság megoldására. Ehelyett – amint azt Jean-Claude Trichet a lapnak kifejtette – „az EKB kvantumugrást tart szükségesnek elérni az euróövezeti országok pénzügyeinek felügyeletében”, valamint „az EFSF támogatási mechanizmus lehető legrugalmasabb és leghatékonyabb felhasználását szorgalmazza”.
Az EKB elnöke változatlanul ellenzi a magánbefektetők bevonását a görög adósságtörlesztési terhek enyhítésébe a második segélycsomag keretében. Az FTD cikkében idézett érvelése szerint „a világon mindenhol a legjobb magánbefektetői részvétel a közvetlen külföldi befektetés, a privatizáció és a spontán tőkepiaci finanszírozás, amire a lehető leghamarabb vissza kell térni”.
Trichet a cikkben egységes álláspont képviseletére szólítja fel az euróövezeti országokat krízis idején, valamint „nem helyénvalónak” minősíti a vádat, miszerint Angela Merkel német kancellár túl későn reagált volna a kialakult krízishelyzetre. Ugyanakkor az EKB elnöke az FTD-nek kihangsúlyozza, hogy a krízishelyzet egyáltalán nem rendítette meg az európai integrációba vetett hitét, mondván „az európai országok mindig is összefogtak, amikor nagy volt a tét”.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Összeült a kormány nemzetbiztonsági kabinetje
