Az ÁSZ munkatársai a közelmúltban fejezték be az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásának ellenőrzését, az ellenőrzés aktualitását az adta, hogy 2010-ben megkezdődött az NFT programok zárása és elszámolása az Európai Bizottsággal. Az ellenőrzés során a támogatást nyújtó intézményeket, valamint 147 kedvezményezettet (projektet) ellenőriztek az ÁSZ ellenőrei. Az ÁSZ szerint a többletkiadásokat főként a tartalékprojektek támogatása és „szabálytalansági gyanú miatt” teljes mértékben hazai forrásból finanszírozott projektek okozták.
A számvevőszék megállapítása szerint az ország felzárkózása az uniós átlaghoz az egy főre jutó GDP-ben mérve csekély mértékű volt, 2004-ről 2009-re 1 százalékponttal növekedett. Hosszabb időszakot tekintve a közép-magyarországi régió erőteljesen növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen (a 2000–2008. évi adatok alapján). Az észak-magyarországi, az észak- és a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli régió felkerült az Európai Unió (EU) „legszegényebb 20 régió” listájára (az EUROSTAT 2008 adatsora szerint). A régiók kiegyensúlyozott fejlesztése továbbra is kiemelt cél maradt.
Az ÁSZ szerint a környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, valamint a vidékfejlesztéssel Magyarország közeledett az EU fejlettségi szintjéhez. Ezek a fejlesztések azonban rövid távon nem vezettek gazdasági növekedéshez.
A felzárkóztatás volt a cél
A számvevőszék rögzítette: Magyarország uniós csatlakozásával az első NFT keretében (a 2004–2006-os költségvetési időszakra) az uniós strukturális alapokból közel 700 milliárd forint állt rendelkezésre hazai társfinanszírozással együtt. Ez az összeg például a 2010. évi társasági adóból származó bevétel kétszeresének, illetve a fejlesztési jellegű államháztartási kiadások 15 százalékának felelt meg. Az NFT átfogó célkitűzése Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének közelítése, felzárkóztatása volt az EU szintjéhez. A közel 700 milliárd forintból mintegy 20 ezer projekt valósult meg.
Az ÁSZ véleménye szerint az NFT végrehajtása elősegítette Magyarország uniós integrációját, ugyanakkor a társadalom számára a forrásfelhasználás hasznának maximalizálása elmaradt. Ehhez hozzájárult a főbb nemzetgazdasági célok összehangolásának hiányossága és egyes célok változása – állapította meg az ÁSZ. Az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult a programok zárójelentése szerint, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahely-megőrzési hatása érvényesült. Az emberi erőforrás minőségi fejlesztése cél keretében mintegy 330 ezer embert képeztek széles körben.
Az ÁSZ jelentése alapján az ellenőrzött projektek céljai a fejlesztések háromnegyedénél teljesültek, vagy túlteljesültek, ugyanakkor minden negyediknél volt bizonyos mértékű elmaradás a célok időarányos teljesítésében. Az ÁSZ megállapította: az erős versenyhelyzetben és válság idején is voltak sikeres fejlesztések. A kedvezményezettek a célok részbeni teljesítését 30 százalékban a pénzügyi-gazdasági válsággal indokolták, ezen túlmenően a mezőgazdaságban a rossz terméshozamra, a túlzott terménytároló-kapacitás létrehozására, az általános iskoláknál az átszervezésre, valamint a közoktatási törvény változására hivatkoztak. Az ellenőrzésre kiválasztott projektek közül négy szabálytalan volt, egy esetben bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a számvevőszék.
Hiányosságokra is ráleltek
Három projekt (Győr–Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő környezetbarát közlekedést szolgáló fejlesztése, egy önkormányzati IT-modul, a Fővárosi Önkormányzat zajtérképe alapján készített intézkedési terv) hasznosításában hiányosság mutatkozott. A támogatást nyújtó intézmények kezdetektől fogva megfeleltek az uniós szabályozásnak, de a végrehajtás során még változtak, formálódtak, illetve az elhúzódó folyamatok, a túlzott adminisztráció, a bonyolult pályázatok miatt nem voltak hatékonyak. Pozitívum, hogy az NFT végrehajtásával tapasztalatot szerezhettek összetett programok többéves tervezésében és értékelésében. Tekintettel arra, hogy Magyarország a 2007–2013-as programozási időszak teljes egészére már részletes végrehajtási tervvel rendelkezik, a támogatási rendszer gyengeségeinek megoldását főként a majdani, 2014–2020-as időszakra az EU fejlesztési stratégiája fényében javasolja az ÁSZ.
Az ÁSZ azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek és a vidékfejlesztési miniszternek, hogy fejlesszék tovább a jövőbeni támogatási rendszert – a 2014–2020-as EU fejlesztési stratégia fényében – úgy, hogy a forrásvesztés elkerülése és a szabályosság mellett a stratégiai célok megvalósítása és a projektek fenntarthatósága is kiemelt szempont legyen. Egyúttal mutassák be közérthető módon az NFT-programok által elért eredményeket a döntéshozók (a fejlesztési célokat meghatározók, támogatást nyújtók) és a társadalom számára. Intézkedjenek arról, hogy az uniós költségelszámolásból kivett és teljes egészében hazai költségvetés terhére elszámolt NFT-projekteket vizsgálják felül a hazai pénzügyi érdekek védelme érdekében – állapította meg a számvevőszék.
(MTI)
origo.hu
Kíméletlen hidegfront érkezik, sokak egészségére nagyon káros
