Háromezer éves lelet Góliát szülővárosából

Háromezer éves kőoltár került napvilágra Izraelben Gátnak, a filiszteusok városának feltárása során.

Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régészprofesszora 1996 óta irányítja Izrael legnagyobb településdombja, a tel-cafiti lelőhely feltárását, amely Askelón és Jeruzsálem között félúton, Kiriat Gat közelében található. A lelőhelyet Góliát szülővárosával, Gát filiszteus településsel azonosítják – olvasható a The Archaeology News Networkben. A Kr. e. 9. századból származó oltár egy méter magas, fél méter széles és fél méter mély, és alakja sok szempontból hasonlatos a jeruzsálemi szentély oltárához

A filiszteusok, akik a Kr. e. 12. században az Égei-tenger felől, esetleg Krétáról érkeztek, hat évszázadon át Délnyugat-Palesztina földközi-tengeri partsávját és Kánaán déli részét lakták. A biblikus történetírás szerint állandó harcban álltak Izrael törzseivel, főleg Sámson, Saul és Dávid hadakozott sokat ellenük.

„Az oltár ugyan kicsi, ám a lelet rávilágít a két nép közötti kulturális kapcsolatokra” – hangsúlyozta Aren Maeir professzor, aki Sámson történetét hozta fel példaként. A Bírák könyve szerint Sámson halála előtti utolsó hőstettként ledöntötte Dágon isten templomának oszlopait, és az épület maga alá temette őt az ott mulatozó filiszteus főemberekkel együtt. Ugyanakkor a történet része, hogy Sámson filiszteus nőt vett feleségül.

Mint a régész kifejtette, Gát volt a térség legnagyobb városa, míg Kr. e. 830. táján Hazael, Arám királya (Királyok 2. könyve) le nem romboltatta. „Gát eleste volt az évszázad legfontosabb geopolitikai eseménye”
– emelte ki Aren Maeir, hozzátéve, hogy a város lerombolása végzetesen meggyengítette a filiszteusok királyságát, s lehetővé tette a Júdeai Királyság felemelkedését.

(MTI)