A találkozó egyértelmű esélyese Paraguay volt, bár Venezuela eddigi eredményeivel messzemenően elnyerte a nézők és a vetélytársak tiszteletét. César Farías együttese a torna egyik legnagyobb meglepetését okozta – az argentinok és a brazilok kiesése mellett –, s az sem volt feltétlenül kizárható, hogy végül döntőbe kerülnek.
A mérkőzést a paraguayiak kezdték jobban, Verón fejesét csak nagy nehézségek árán tudta hárítani Vega kapus. A másik oldalon szintén fejesből veszélyeztettek a venezuelaiak, előbb Vizcarrondo fejes gólját annullálta a játékvezető les miatt, majd Moreno bólintása találta telibe a felső lécet.
Paraguayi helyzettel indult a második játékrész is, de Haedo Valdez nem tudott kifogni a kapuson, miként – a Hercules támadójához hasonlóan – más sem tudott a hálóba találni a rendes játékidőben, következett a hosszabbítás. Ebben a részben már a venezuelaiaknak voltak lehetőségeik, ám a magyar felmenőkkel rendelkező Miku és Arango (szabadrúgásból) is a kapufát találta el. A bordómezeseken még az sem segített, hogy Santanát a 103. percben kiállították, a kapuk üresen maradtak a 120. perc letelte után is. Így tizenegyesek döntöttek.
A tizenegyeseknél csupán egyetlen játékos rontott, a venezuelai Lucena, így a hibátlanul célzó Paraguay került az Uruguay elleni, Buenos Aires-i döntőbe.
(Fotók. Reuters)
PARAGUAY–VENEZUELA 0–0 – 11-esekkel: 5–3
Mendoza, Malvinas Argentinas-stadion, 10 000 néző. Vezette: Chacón (mexikói).
Paraguay: Villar – Piris, Da Silva, Verón, Cáceres – Barreto (Estigarribia, 71.), Ortigoza, Riveros, Santana – Haedo Valdez (Santa Cruz, 74.; Martínez, 81.), Barrios. Szövetségi kapitány: Gerardo Martino.
Venezuela: Vega – Rosales, Perozo (Rey, sz), Vizcarrondo, Cichero – Di Giorgi, Lucena, César González (Maldonado, 85.), Arango – Moreno (Miku, 73.), Rondón. Szövetségi kapitány: César Farías.
Kiállítva: Santana (103.).
