Moderátorként Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági bizottságának alelnöke felvetette a kérdést: a válság kivételes állapotnak tekintendő-e, és a jólét jelenti a normális helyzetet, avagy ennek a fordítottja az igaz? Megállapította, hogy jelen pillanatban nem csupán konkrét pénzügyi válságról kell beszélni, hiszen életünket meghatározó értékeink is válságban vannak. Kifejtette: a Kárpát-medencében ezeréves gazdasági rendszert szakítottak szét, amely azóta sem állt újra össze. Ezért üdvözölte a magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítására irányuló törekvését.
Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy többféle válság van. Az elmúlt két-három évben pénzügyi válságnak lehettünk tanúi, amelynek komoly kihatásai voltak Magyarországra is. Most viszont már egy másik válságról, az államok válságáról beszélhetünk – tette hozzá. Emlékeztetett: néhány állam úgy reagált a reálgazdaság válságára, hogy megpróbált pénzt pumpálni a gazdaságba, így ma már az állami költségvetések válságáról van szó, és nem tudni még, hogyan lábal ki ebből Európa, túléli-e mindezt az euró. Nincs egységes recept – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint Magyarország megpróbál saját lábára állni, arra törekedve, hogy ne legyen teljesen kiszolgáltatott az európai pénzügyi helyzet alakulásának. A magyar gazdaságpolitika egyik legfőbb iránya a saját piac visszaszerzése – mondta Szatmáry. Hozzáfűzte azonban, hogy ez komolyan sérti bizonyos államok, nemzetközi cégek érdekeit. Mivel azonban Európát most túlságosan elfoglalják saját bajai, örül annak, hogy legalább Magyarországgal nem kell „foglalkoznia”, ezért – még ha sérülve érzi is olykor érdekeit – nem akadályozza a magyar úttörő gazdaságpolitikát.
Jó a kínai irány
„Most kell megfizetni az ingyenebéd árát” – mondta Christopher P. Ball, az amerikai Quinnipac Egyetem tanára, aki országa utóbbi években tapasztalt gazdasági folyamatait összegezte. Jelentősen megnőtt az államadósság, miközben az alacsony kamatra felvett lakáskölcsönöket sokan nem tudják fizetni – mondta. Szerinte kedvez Közép-Európának, hogy Kínában növekedtek a munkaerő- és termelési költségek. Eközben – ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Japán – most Kína fekteti be a gazdasági növekedésből felhalmozott vagyonát külföldön. Az egyetemi tanár ezért is jónak tartja, hogy Magyarország együttműködési lehetőségeket keres Kínával. Emellett szerinte a magyarországi változások is jó irányba mutatnak. Az egyetemi tanár reményei szerint a változások pozitív hatásai a következő években láthatóvá válnak, és megindul a gazdasági növekedés.
Hídvégi Balázs nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár úgy vélekedett: a magyarországi nagyvállalatok után a kis- és közepes vállalkozásokat kell segíteni abban, hogy megjelenjenek a Kárpát-medence országaiban. Ehhez a kiszámíthatóság megteremtésére és a hitelfelvétel lehetőségére van szükség – fűzte hozzá. „A spekulatív kapitalizmus helyett a termeléshez való visszatérés az egész Kárpát-medence kitörési pontja” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Fejlesztési lehetőségként említette a vallási turizmust, a Kárpát-medencei Mária-kultusz bemutatását a világnak, valamint a magyarországi tapasztalatok alapján a fürdőhelyek kiemelt kezelését. Mindemellett újra kell éleszteni a gazdasági szakdiplomaták Kárpát-medencei hálózatát – tette hozzá.
Juhász Jácint, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese szintén a hitelezés fontosságáról beszélt. Szerinte a hitelezést az európai uniós támogatások terén is érdemes lenne bevezetni, mert a vissza nem térítendő támogatások nem hatnak ösztönzően a gazdasági fejlődésre Közép-Európában.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktort Elon Musk társaságában hívta fel Donald Trump - videó
