A gyilkos a manifesztumban – amely egyszerre történelemkönyv, politikai propaganda, terrorista kézikönyv és naplójegyzet – hivatkozik a magyar történelemre, Lukács Györgyöt és Kertész Imrét idézi, és egy Norvégiába bevándorolt magyar házaspár gyerekét nevezi legjobb barátjának. Leírja, hogy magyarok is voltak azon a 2002-es londoni összejövetelen, amelyen megalapították az „Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék – a Templomos Lovagok” nevű szervezetet, amelynek célja „megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen”, hogy „visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást”. Mint írja, Európában több tízmillióan szimpatizálnak ezekkel az eszmékkel, és több tízezren vannak olyanok, akik készek harcolni „a mi oldalunkon”. Vannak hű testvéreink Norvégiában és szerte Európában – írja, majd fölsorol egy sereg országot, köztük Magyarországot is.
Breivik idézi Lukács Györgyöt, a Budapesten született, nemzetközileg is ismert marxista filozófust, a második Nagy Imre-kormány népművelési miniszterét. Mint kifejti, az olasz Antonio Gramsci mellett a magyar filozófus volt az, aki a leginkább hozzájárult annak a nézetrendszernek a kifejtéséhez, amelyet a kiáltványban végig „kulturális marxizmusnak” nevez, és az egyik fő ellenségként jelöl meg. A norvég idéz Kertész Imre Nobel-díjas magyar írónak a Signandsight.com című internetes oldalon – a Perlentaucher.de német internetes kulturális magazin társoldalán – megjelent írásából is: „Az a civilizáció, amely nem nyilatkoztatja ki egyértelműen az értékeit, vagy amelyik hagyja elveszni ezeket az értékeket, a végső pusztulás, a végelgyengülés útjára lép.”
A norvég szerint Kertész figyelmeztetése „időszerű” napjaink multikulturalizmusában. A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorol föl: a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot. Megállapítja, hogy a bevándorlás elutasítása és az iszlámellenesség nem központi probléma a kelet-európai nacionalista pártok számára, mert „nagyon korlátozott” az ezekbe az országokba irányuló bevándorlás. Ezek a pártok inkább az EU-ellenességre, az antiszemitizmusra vagy más etnikai csoportok, főleg a cigányok elutasítására építenek – írja.
A norvég egy helyütt kifejti, hogy saját országot kellene létrehozni az európai cigányok számára, hiszen ők azoknak az indiai hindu rabszolgáknak a leszármazottai, „akiket a mai Pakisztán területéről kiinduló muszlim hadjárat során hurcoltak át a Hindukus hegységen, és alkalmaztak tömegesen az Oszmán Kalifátusban”. Breivik méltatja Hunyadi Jánost, a „Magyarországon kívül jóformán ismeretlen” 15. századi hadvezért, aki „valószínűleg mindenki másnál többet tett a török hódítás megakadályozásáért”. „Lelassította a muszlim előrenyomulást”, és ezzel „megmentette Nyugat-Európát” attól, hogy az iszlám uralma alá kerüljön. „Tágabb értelemben megmentette az észak-amerikai és az ausztráliai nyugati civilizációt is” – írja. Ennek ellenére „gyermekeink nem tanulnak róla, csak a nyugati gyarmatosítás rémtetteiről és az iszlámellenesség veszélyeiről” – fűzi hozzá Breivik.
A norvég hosszú történelmi fejtegetései egyikében, a 17. század végi törökellenes harcoknál többször említi Thököly Imre kuruc hadvezért. Később egy helyütt Csehországgal együtt Magyarországot nevezi az európai bűnszervezetek központjának. Azt írja, „Közép-Európa, de különösen a Cseh Köztársaság és Magyarország a koordinációs, kommunikációs és egyeztetési központja azoknak a nagyon erős nemzetközi bűnszervezeteknek, amelyeknek sikerült főhadiszállást kialakítaniuk műveleteikhez, és sikerült bejutniuk az Európai Unió szívébe”. Breivik irományában a legjobb barátjaként emleget egy bizonyos Petert, akinek a szülei, mint írja, az 1960-as években jöttek el „a marxista Szovjetunióból”. Ez a barát „mindent tud rólam, kivéve azt, hogy részt veszek az ellenállásban” – írja, a Páneurópai Ellenállási Hálózat nevű képződményre utalva.
A manifesztum naplójegyzetében Breivik leírja, hogy 2009 őszén Budapesten ünnepelték barátja, Peter 30. születésnapját. Mint írja, ekkor járt másodszor Magyarországon. „Nagyon szeretem azt az országot és az embereket. A budai klubok elsőrangúak, kitűnő az elektronikus zenei szféra, a legjobbak között van a világon. A magyar lányok pokolian dögösek, kár, hogy a küldetésem miatt nem lehet tartós kapcsolatom” – írja az internetre feltöltött eszmefuttatásában Anders Behring Breivik, az oslói robbantásos merénylet és az Utöya norvég szigeten végrehajtott mészárlás feltételezett tettese.
(MTI)
Orbán Viktor: A bajban a magyarok összefognak