A jogszabályjavaslat célja, hogy szilárdabb jogi alapja legyen a génkezelt növények betiltásának a nemzetközi kereskedelmi szabályok tükrében. Az Európai Bizottság javaslatáról jelenleg élénk vita folyik a témában súlyosan megosztott EU-tagországok között. A tagállamok egy jelentős csoportja ellenzi a génkezelt növények termesztését, egy másik nagy csoport viszont engedélyezi. Magyarország az ellenzők közé tartozik, a tilalmat az új alkotmány is rögzíti.
A strasbourgi plenáris ülésen a keddi szavazás előtt lefolytatott vitában a magyar képviselők közül felszólalt Tabajdi Csaba (MSZP), aki szerint „jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték a termesztés hosszú távú környezeti és egészségvédelmi hatásait illetően. Ez aláássa a technológia megítélését, és bizalmatlanná teszi a fogyasztókat”. Hozzátette: „bizonyos országokban populista módon meg is bélyegzik a technológiát”. Jelezte, az Egyesült Államokban ezzel szemben túlzott a bizalom a génkezelt termékeket illetően, és onnan sok ilyen termék kerül Európába.
Szegedi Csanád (Jobbik) szerint bebizonyosodott, hogy Európában „lehet egyszerre mennyiségi és minőségi termelést folytatni, és ehhez egyelőre nincs szükség a GMO-technológiára”. Úgy vélte, a génkezelt termékek alkalmazását „nem szabad a tagállamok szabad rendelkezésére bocsátani, hanem egyelőre be kell tiltani, amíg a GMO-termelés biztonságossá nem válik”.
(MTI)
origo.hu
Gyorsabb vasúti közlekedés Budapest és Bécs között
