Paks nélkül nem megy

A hamarosan a kormány elé kerülő Nemzeti energiastratégia szerint 2030-ra 30 százalékkal nő Magyarország villamosenergia-igénye, az elsődleges energiaigény pedig várhatóan legfeljebb 5-6 százalékkal fog emelkedni – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára csütörtökön a paksi atomerőműben tartott sajtótájékoztatón.

Középtávon a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nélkül Magyarországon nem lehet biztonságos a villamosenergia-ellátás – jelentette ki Bencsik János, a szaktárca illetékes államtitkára az atomerőműben tett látogatásakor. Mint azt a távirati irodának adott nyilatkozatában közölte, a szakmai szereplőkkel és a rendszerirányítóval kialakított közös álláspont szerint évi 1,5 százalékra tehető az energiaszükséglet bővülése. A növekedés 2030-ra harminc százalékkal nő majd, 2050-re pedig akár a 70 százalékot is elérheti. Az államtitkár leszögezte: az energiastratégia az atomenergia jelenlegi kapacitásai megőrzésével, a hazai szénbázisú villamosenergia-termelés arányának szinten tartásával és a zöldtechnológiából származó áram arányának és mennyiségének növekedésével számol. Bencsik János elmondta, a megújuló energiaforrások az igények mintegy 20 százalékát biztosítanák, a villamos energia terén a 15, míg a hőellátásban akár a 35 százalékot is elérheti a zöldtechnológiák aránya.
Bencsik János az atomenergiáról szóló törvény augusztus elején hatályba lépő módosítása kapcsán felhívta a figyelmet: eddig Magyarországon csak az atomerőművi kiégett üzemanyagok átmeneti tárolására volt lehetőség, a törvénymódosítás megnyitotta az utat a kiégett üzemanyag-kazetták újrahasznosítása előtt. A nukleáris biztonság érdekében pedig megerősítették az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ellenőrzési jogosítványait – húzta alá. Rónaky József, az OAH főigazgatója a paksi atomerőműben elkezdődött célzott biztonsági felülvizsgálatot – köznapi nevén stressztesztet – ismertetve elmondta: az OAH szeptember 15-ig készíti el a felülvizsgálat nemzeti jelentését, amelyet továbbít az Európai Bizottságnak, majd év végéig határozza meg a szükséges teendőket. Az OAH főigazgatója megjegyezte, hogy az Európai Bizottság megegyezett az Európai Unió környező, atomerőművet üzemeltető vagy tervező országaival – Svájccal, Oroszországgal, Törökországgal, Horvátországgal – arról, hogy elvégzik az unión belül a súlyos fukusimai reaktorbaleset nyomán elkezdett felülvizsgálatot.