Színházi előadások a trolibuszban

Néhány ódivatú japán busz járja a mexikóvárosi utcákat, és már a divatjamúlt, furcsa karosszériájú jármű is vonzza az érdeklődőket, hát még ha megtudják, hogy miért áll meg! A szakmájáért rajongó néhány megszállott színész és rendező úgy döntött, kicsalják a nézőket a tévé képernyője elől, és bebizonyítják nekik, hogy másképp is ki lehet kapcsolódni, méghozzá jól. A spanyol El Mundo mexikói rovata a nemcsak véres mindennapokat bemutató sorozat XXVII. részében egy ígéretes kezdeményezésről írt.

Vladimir Bojórquez, színházi dramaturg a „Trolibusz Fórum” társulat vezetője, aki a vándorszínházak rég elfeledett kísérletébe vágott bele, hogy a közvetlen kapcsolatfelvétellel visszacsalogassa a nézőket a kőszínházakba. Néhány évtizede még keddtől vasárnapig mindennap játszottak, de most már csak a hétvégeken tartanak előadásokat, mert a Mexikóban is erős televíziós kultúra egyszerűen elszipkázta előlük a „megélhetésüket”. A színész és rendező Arturo Berinstain, a nemzeti színház társulatának tagja feltétlenül támogatja a kezdeményezést, és szerinte legalább ezer ilyen busz kellene, hogy az egész országot bejárják. Ennek segítségével is meg lehet állítani a most zajló barbárságot, mert Mexikó elvesztette színházi közönségét. A művésznek is meggyőződése, hogy a kultúrával, a szépművészetekkel lehet leállítani a most zajló öldöklést. De egyelőre ott tart az ország, hogy egy átlagos mexikói fél könyvet olvas el egy évben.

A busz belseje minden hétvégén megtelik kíváncsi lakosokkal, akik eleinte feszengnek a színészek közelsége miatt, de azért is, mert a vásári komédia szabályai szerint ők is a darab résztvevői. De az előadás végére már feloldódnak, és a későbbi színházi előadások reménybeli és lelkes látogatóiként távoznak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Mexikóban nagyon is van igény a színházra.

(elmundo.es)