Kadhafi a líbiai népnek szánt rádióüzenetében – amelyet több arab tévécsatorna is közvetített – közölte, hogy a Báb el-Azizíja többé nem létezik, a NATO 64 légicsapást mért rá, romhalmazzá változtatta, letörölte a föld színéről. Azt ígérte, hogy a hozzá hű erők „a győzelemig vagy a halálig, de minden erejükkel ellenállnak az agressziónak”.
Kadhafi felszólította Tripoli lakóit, hogy „tisztítsák” meg a fővárost a „lázadóktól és árulóktól”. Azt állította, hogy titokban „ellenőrző körutat” tett a fővárosban, és nyugodtnak találta helyzetet. A líbiai vezető hollétéről semmit nem tudni, s a nyilatkozatból az sem derült ki, hogy mikor hagyta el a Báb el-Azizíját. A Kadhafi-kormány szóvivője mindenesetre fogadkozott egy telefoninterjúban, hogy a Kadhafihoz hű erők visszaszerzik a fővárost.
Musztafa Abdel-Dzsalíl, a felkelők politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT) az elnöke közölte, hogy a Tripoliért vívott harcok három napja alatt több mint 400 ember vesztette életét, több mint kétezren pedig megsebesültek. A France24 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a felkelők 600-nál több, Kadhafihoz hű katonát fogtak el. A tripoli kórházak híján vannak mindennek, ami a sebesültek kezeléséhez szükséges – tette hozzá. Musztafa Abdel-Dzsalíl szerint a Tripoli bevételéért folytatott harcoknak vége, Kadhafi rezidenciája teljesen a felelők kezén van, és még három városnegyedben van néhány helyszín, ahol a kormánykatonák ellenállást tanúsítanak.
A nemzeti tanács elnöke sem tudta megmondani, hogy Kadhafi hol van. Szerinte a líbiai vezető nem elég bátor ahhoz, hogy még mindig Tripoliban legyen. Abdel-Dzsalíl felszólította a felkelőket és Tripoli lakóit, hogy ne döntsék káoszba a fővárost, legyenek türelmesek, megbocsátók, toleránsak, és ne hajtsa őket a bosszúvágy.
Az Ezredes megszelídítette az iszlamistákat
Az iszlamisták nem jelentenek komoly veszélyt Líbiában Moamer Kadhafi líbiai vezető rezsimjének bukása után – mondta Hardy Ostry, a Konrad Adenauer Alapítvány Közel-Kelet-szakértője szerdán a német rádiónak. A szakértő szerint Kadhafinak 2010-ig sikerült megszelídítenie az iszlamistákat. Mint Ostry hangsúlyozta, egy demokratikus jogállamban velük is számolni kell, ennek azonban világos értékrend és kritériumok alapján kell történnie. A szakértő a törzsek bevonását sem tartja lehetetlen feladatnak. „A törzseknek ugyanúgy érdeke megegyezésre jutni a rendezett átmenetről, hiszen ők is szeretnének részesülni az ország vagyonából és erőforrásaiból” – vélte.
(MTI)
origo.hu
Kisiklott egy tehervonat a soroksári állomásnál
