„Édenkertté” varázsolta a drogkartell a sivatagot + Képek

Újra fellángolt a vita a kábítószerek elleni háború kapcsán, miután Coloradóban elkezdtek aláírásokat gyűjteni a cannabis legalizációjáért. A marihuána rekreációs célokra való felhasználása mellett kardoskodók a hatalmas adóbevételek mellett a bűnözés visszaszorítását is remélik, s szikraként tekintenek magukra, mely lángba boríthatja az amerikai kontinenst. A liberalizáció ellenzői szerint azonban azon kívül, hogy nemzeti és nemzetközi törvényeket sértenének a lépéssel, a kartellekre sem lehetne döntő csapást mérni, nem mellesleg mind többekhez jutna el így a szer. Míg a Rio Grande északi oldalán folyik a disputa, addig délen a bűnbandák látványosan demonstrálták, hogy szerintük mennyi kábítószert ér egy emberi élet. A Time belekóstolt a mexikói cannabisba. <br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/789283"><strong>• Újabb szinteket ölthet a vérontás – tankok a drogbárók kezén + Videó + Képek</strong></a>

Lóska Márton
2011. 08. 06. 13:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valóságos zöld oázissá varázsolta a sivatagot az egyik mexikói drogkartell Baja California államban. A 120 hektáron elterülő „édenkert” profi öntözőrendszerrel volt felszerelve, és egy kisebb „város” is tartozott hozzá, melyet 60 munkás lakott. A hatóságok szerint egy aratással közel 120 tonnányi „füvet” gereblyézhettek volna össze a bűnözők, melynek piaci értéke közel 160 millió dollár.



A július eleji kapitális fogás nem egyedülálló. Tavaly októberben Tijuanában 134 tonnányi marihuánát foglaltak le. A vákuumcsomagolt adagokat egy óriási parkoló területen bocsátották közszemlére a katonák. Az egyenruhások szívesen lobbantják lángra akcióik látványos eredményét, de sokak szerint az ilyen pr-fogásoknak csak a füstje nagy. Egyes szakemberek szerint a mexikói hatóságok „pózolása” ellenkező hatást ér el, inkább azt bizonyítja, hogy a kendertermesztés hihetetlen méreteket öltött. Jól példázza ezt az érintett kartell válaszlépése: 13 leszokóban lévő kábítószerest végeztek ki. Magyarán tíz tonnányi fűre taksálta a bűnbanda egy ember életét.



A Mexikóból az USA-ba irányuló cannabiskereskedelem mértékét nehéz meghatározni. Egy 1997-es tanulmány szerint a kartellek jövedelmük 60 százalékát köszönhetik a füstölni valónak, ami úgy 20 milliárd dollárt tesz ki. A Rand Corp. tavalyi tanulmánya azonban megkérdőjelezte ezt a számítást, szerintük „mindössze” 1,1-2 milliárd dollárra tehető ez az összeg. A tanulmányok útvesztőjében biztos támpontot adhat, hogy Kaliforniában egy év alatt 2 milliárd dolláros forgalmat bonyolított a „legális”, azaz orvosi felhasználású marihuána piaca, s ez 100 millió dolláros többletbevételt jelentett a büdzsének. Mindemellett ebben az államban, ahol a tavalyi évben bukott el a legalizáció, más becslések 14 milliárd dollárra teszik az illegális „zöldpiacot”.





Mexikó két korábbi elnöke, Vicente Fox és Ernesto Zedillo is a kábítószer elleni háború felfüggesztése mellett kardoskodik. Előbbi egyenesen azt állítja, hogy a vadkender legalizációjával a szer a tequilához hasonló „mexikum” lehetne. „Ki kell venni a bűnözők felügyelete alól a cannabistermesztést és -árusítást” – jelentette ki a Time-nak Fox, aki munkahelyeket várna az állami felügyelet alatt termelt fűtől.



A jelenlegi elnök azonban elhivatott a kábítószer elleni harcban. „A liberalizációnak köszönhetően az árak lesüllyednének, ezáltal fiatalok milliói engedhetnék meg maguknak a kábulatot” – nyilatkozta Calderón a kaliforniai népszavazás előtt.



Fotók: Reuters

Az USA-ban 18 államban és Washington városában lehet orvosi célokra cannabisszármazékokat vásárolni. A 2012-re tervezett coloradói népszavazás sem a teljes legalizációt jelentené: a 21 év alattiak továbbra sem juthatnának a jelenleg kábítószernek minősülő anyaghoz, s csak a lakónegyedektől távolabb eső „türelmi zónákban” lehetne árusítani, szigorú törvényi felügyelet mellett. A liberalizáció szószólói szerint több szülő is csatlakozni fog a törekvésükhöz, mivel az általuk ésszerű szabályozásnak tartott lépéstől azt várják, hogy a feketekereskedelem visszaszorul, így a fiatalok nehezebben juthatnak hozzá a fűhöz. A tervezet szerint a helyi adókon túl egy 15 százalékos különadó is sújtaná a vadkender-kereskedelmet, s ezeket a pénzeket egyenesen az oktatásba forgatnák vissza. Coloradóban a 2000-ben hozott törvénynek köszönhetően közel 130 ezer ember rendelkezik olyan orvosi papírokkal, melyeknek köszönhetően marihuánához juthat. Az államban 809 eladóhely működik, 321 feldolgozóüzemet és 1230 termesztőt tartanak számon. „Történelmi lépés lenne, ha megszavaznák a törvényt. A politikusoknak át kellene gondolniuk az amerikai kontinenseken a drogtörvényekhez való hozzáállásukat. Ez egy olyan döntés lenne, melyet az egész világ meghallana” – mondta el az egyik aktivista. De még ha rá is bólintanak a helyiek az „ésszerűsítésre”, korántsem biztos, hogy a központi törvényhozás is hasonlóan liberális hangulatban lesz, hiszen korábban több ítélet született, mely még az orvosi célokra való felhasználást is korlátozta. Az már csak hab a tortán, hogy a döntés sértene több olyan nemzetközi megállapodást, melyeknek létrehozásában Amerikának komoly szerepe volt.

(Time, kdvr.com, tokeofthetown.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.