„Itt az ideje, hogy a Biztonsági Tanács egyértelműen lépjen fel az erőszak befejezése érdekében” – mondta Ashton a hétvégi szíriai mészárlások után. A diplomata hozzátette, hogy az ENSZ BT hétfőn Németország kérésére soron kívül ülésezik, és megpróbál választ adni az egyre durvábbá váló szíriai helyzetre.
A zárt ajtók mögötti tanácskozásra New York-i idő szerint délután ötkor kerül sor. A 15 tagú BT-nek eddig még nem sikerült közös állásfoglalást kiadnia a szíriai helyzetről, mivel Oroszország és Kína vétóval fenyegetett minden, Damaszkuszt elítélő határozatot. Ilyent a BT néhány nem állandó tagja – India, Brazília, Libanon és Dél-Afrika – sem támogatna, ők azonban nem rendelkeznek vétójoggal.
Annál határozottabb az EU fellépése, amely további öt, az elnyomással kapcsolatba hozható szíriait vett tiltólistára. Nevüket csak kedden hozzák nyilvánosságra, ugyanis ekkor lépnek életbe a szankciók. Egyelőre annyit tudni, hogy a titkosszolgálat, valamint a hadsereg embereiről, illetve Bassár el-Aszad elnök klánjának egy tagjáról van szó. A 27-ek (az EU) eddig 30 szíriait sújtottak számlája befagyasztásával és vízumtilalommal. Köztük van Aszad, illetve családjának több tagja, valamint az elnyomást támogató iráni Forradalmi Gárda három embere.
Az EU korábban is figyelmeztette Damaszkuszt, hogy térjen le az erőszak útjáról, hiába. A hétvégi események azt mutatják, hogy „a szíriai vezetőség nem akarja életbe léptetni a reformokat, amelyeket a szíriai nép legitim követelésére válaszul ígért” – hangsúlyozta Ashton. Hamát vasárnap elözönlötték a tankok, és az ágyúzás még hétfőn, a muszlimok böjti hónapjának (Ramadán) kezdetén is folytatódott. Emberjogi szervezetek szerint 140-en haltak meg, közülük 100-at lelőttek.
Bassár el-Aszad szíriai elnök egyre növekvő elégedetlenségi hullámmal szembesül. A március közepén kezdődött tiltakozások a szíriai biztonsági erők könyörtelen fellépése ellenére nem szűnnek. Emberjogi szervezetek szerint eddig mintegy 1600 civil, valamint a biztonsági erők csaknem 400 tagja halt meg az összecsapásokban.
Újabb áldozatokat követeltek a harckocsik támadásai
A hétfői támadás áldozataival a civil halottak száma elérte a 84-et a Bassár el-Aszad elnök rendszere elleni tiltakozás tűzfészkének számító közép-szíriai városban. Más források már vasárnap este 95 halálos áldozatról számoltak be.
„Senki sem hagyhatja el a várost, mert katonák és a Aszad-párti sabbiba milicisták találomra lövöldöznek gépfegyverrel„ – mondta el az egyik helyi lakos. A legutóbbi erőszakhullám egybeesik a muzulmán böjti hónap, a ramadán kezdetével. A kormányerők vasárnap fokozták a támadásokat az Irakkal szomszédos keleti Deir-az-Zór törzsi tartományban is. Helyi lakosok szerint legalább 29 civil halt meg a tartomány székhelye, Deir-az-Zór elleni támadásban a hétvégén. „Az aknatűz az északi negyedekre összpontosul. A harckocsik előrenyomulnak a városközpont felé” – mondta el egy szemtanú.
A harckocsik hétfőn megostromolták a kelet-szíriai Abu-Kemál várost is – közölték helyi lakosok. Rámi Abder-Rahmán, a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) vezetője elmondta, hogy a biztonsági erők hétfőn behatoltak a közép-szíriai Homsz tartomány Hula városába. A szír hatóságok kiutasították a független újságírók többségét az Aszad elleni tiltakozás márciusi kezdete óta, így független forrásból nehéz ellenőrizni az emberjogi aktivisták beszámolói, illetve a hivatalos közlemények hitelességét.
A hatalmon lévő alavita felekezethez tartozó biztonsági erők vasárnap hajnal előtt támadták meg a főként szunniták lakta, 700 ezres lélekszámú Hamát. „A lakosok eltökéltek az ellenállására” – mondta Omar Hamávi hamai aktivista. „A város utcái tele vannak torlaszokkal és emberek ezreivel, akik készek kövekkel is megvédeni a várost” – tette hozzá. „Az emberek nem adják meg magukat. Nem ismétlődhet meg, ami 1982-ben történt” – mondta.
Hamában 1982-ben a jelenlegi elnök apja, Háfez Asszad akkori államfő vérbe fojtotta a Muzulmán Testvériség lázadását, az erőszaknak akkor 20 ezer halálos áldozata volt. A megtorlás olyan félelmet keltett a szíriaiakban, hogy egészen mostanáig nem mertek szembeszállni a rendszerrel. Ám március közepén a többnyire békés egyiptomi és tunéziai felkelések hatására megkezdődtek a tiltakozó megmozdulások.
Hamávi elmondta: a Hama környéki városokban és falvakban a lakosok eltorlaszolták a városba vezető utakat, hogy megakadályozzák a hadsereg utánpótlását. Több tucatnyi ellenőrző pontot állítottak fel, és eltorlaszolták az Aleppóba vezető autópályát is. „Szíriában felekezeti tisztogató háború folyik. A rezsim nyíltan semmibe veszi a ramadán kezdetét. Ez a szíriai nép azonosságtudata és hite ellen folytatott háború” – áll a Muzulmán Testvériség által hétfőn kiadott közleményben.
A szíriai vezetés „felfegyverkezett terrorista csoportoknak“ tulajdonítja a felkelés alatt történt gyilkosságokat, hangoztatva, hogy a hadsereg és a biztonsági erők több mint 500 tagja halt meg. A szíriai állami hírügynökség szerint a katonák azért hatoltak be Hamába, hogy megtisztítsák a várost a lakosságot terrorizáló fegyveres csoportoktól, amit egy Damaszkuszba akkreditált amerikai diplomata képtelenségnek nevezett.
Az Aszad-ellenes békés tüntetések kezdete óta több mint 1600 polgári személy halt meg a megtorló intézkedések során emberjogi aktivisták szerint.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter bejelentette: nem mond le a mentelmi jogáról
