Júniusban a vártnál alacsonyabb, 3,5 százalék volt a fogyasztói árak drágulási üteme, elsősorban az E.coli járvány hatására eső élelmiszerárak miatt. Júliusban a magasabb élelmiszerár-bázishatás, illetve a szezonális javak árának csökkenése csökkentheti az inflációs nyomást, ahogy az alacsonyabb üzemanyagárak is ilyen irányban hathatnak, annak ellenére, hogy a hónap végén enyhe emelkedés volt tapasztalható.
„Július végén emelkedtek az üzemanyagárak, de ezt bőven ellensúlyozza a szezonális ruházati termékek árában bekövetkezett csökkenés” – mondta Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. „Összességében az éves árdrágulás üteme nem változik az előző havi szinthez képest” – tette hozzá. A szakértő az elkövetkező hónapokban 4 százalék felé közeledő inflációra számít, elsősorban az augusztusban emelkedő üzemanyagárak, illetve az előző év szeptemberi alacsony bázis miatt. Ezt követően, az év végére ismét csökkenhet az infláció.
Elemzők úgy látják, hogy – pusztán az inflációs számokat tekintve – a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa megfontolhatná irányadó kamatlábának csökkentését, miután az elmúlt hat ülésén változatlan, 6 százalékos szinten hagyta azt. De a piaci bizonytalanság, a forint árfolyamának ingatagsága, illetve a magyar adósság kockázati felárának növekedése arra engednek következtetni, hogy nem lesz idén kamatcsökkentés.
„A jegybank nem csökkenti a kamatokat, még akkor sem, ha úgy látja, teljesülhet az inflációs cél, mivel a devizaárfolyamokra is figyel” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője. „Az inflációs számok alapján értelmesnek tűnhet a kamatcsökkentés, de amennyiben az év végéig fennmarad a piacokon a jelenlegi bizonytalanság, akkor kamatvágásra csak a következő évben kerülhet sor” – tette hozzá. A júliusi inflációs adatokat csütörtökön közli a Központi Statisztikai Hivatal.
(MTI)
origo.hu
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron
