Ha egy filmnek lenne szaga, akkor A majmok bolygója: Lázadásnak olyan bukéja lenne, amiről az embernek az jutna eszébe, hogy ismét elővettek valami „kult” sztorit és úthengerrel facsarták ki belőle az utolsó – milliókat – lélegzetet is. A Pierre Boulle: Majmok bolygója című könyvének filmes adaptációja 1968-ban került a mozikba. Ez bizony nem most volt, de lehetséges, a British Columbia filmgyár 2011-ben újra elkövetheti azt a hibát, amit társai (a sikeres, 1968-ban készült, Charlton Heston főszereplésével leforgatott, A majmok bolygója című film után a gyártók több folytatást is elkészítettek, de nem érték el az első és – kis jóindulattal – a második rész sikereit) több mint 40 éve megtettek: egy jó történetet, egy jó elgondolást tesz tönkre 93 millió dollárból, hozzá fűszerként Dolby Digitalt és 3D-t szolgálva fel.
A történet elején megismerkedünk Will Rodmannel, akit James Franco alakít több-kevesebb sikerrel. A színész nagyon rendben volt abban a „duettben”, amit Robert De Niróval hozott össze a 2002-ben készült Az igazság órájában, jóllehet ehhez a mára nagypapakorban lévő taxisofőr is kellett. Adott tehát a tudós, aki egy szupercég számára végez kísérleteket majmokon, az emberi élet meghosszabbításának reményében. Társa az állatorvos Caroline Aranha, akit a 2009-es Gettómilliomos sztárja, Danny Boyle (A part, Az élet sója, Trainspotting) nagy felfedezettje, Freida Pinto alakít.
A film hősei hatalmas küzdelmeket vívnak az elemekkel, Willre nagy nyomás nehezedik, hiszen az általa kifejlesztett csodaszer segítségével cége mesés haszonra tehet szert. A bájos Caroline már az elején a fülébe ülteti a bogarat: ez így nem lesz jó, nem szabad megváltoztatni mindent az életben. Willnek reményt ad az, hogy amikor beadja apjának, Charlesnek (John Lithgow) a titkos szert, az a csodával határos módon pillanatok alatt jobban lesz, mérséklődik az Alzheimer-kórja. Will ezután megosztja főnökével, Stevennel (David Oyelowo) az eredményt, aki annak ellenére, hogy a cég a szert embereken nem tesztelte, engedélyt ad a további kutatásokra. Nagyon gyenge és igen közhelyszerű moralizálás veszi kezdetét, nem lehet tudni igazán, hol húzódik a határ ember és állat között. Pedig van és igen éles. Hogy a főemlősök csak millió évek múlva érhetik el az emberek fejlettségi szintjét, szintén nem mellékes.
A film hitelét rontja vagy romba is dönti a címe: lázadás. Nézőpont kérdése, hogy amit a szuperintelligenciával felvértezett majmok tesznek, az lázadás-e. Az a minimum, hogy Cézár, a főhős majom-ember hibrid és csapata a film végén visszatérhet az erdőbe és hagyják őket élni – elég kárt tett már az emberiség, amióta a Földön él. Legyen annyi elég, Rousseau talán igazat mondott azzal, hogy meg kell menteni azokat a dolgokat, amelyek még hordozzák, őrzik a természetességet.
Az Avatar korában teledobálni effektekkel egy filmet és köré építeni egy gyenge és elcsépelt történetet, mára nem nagy művészet.
A majmok bolygója: Lázadás
Színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm, 106 perc
Szereplők:
James Franco (Will Rodman)
Freida Pinto (Caroline)
Andy Serkis (Cézár)
John Lithgow (Charles Rodman)
Tyler Labine (Franklin)
Brian Cox (John Landon)
Tom Felton (Dodge Landon)
Rendező: Rupert Wyatt
Író: Pierre Boulle
Forgatókönyvíró: Rick Jaffa, Amanda Silver
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!