Nagy gond, hogy bárki méhészkedhet

Magyarországon jelenleg túl sokan, 15 ezren foglalkoznak méhészkedéssel, és míg például a vadászat és a horgászat engedélyhez kötött, méheket bárki tarthat; a hozzá nem értők veszélyeztetik a kiváló méhészek megélhetését – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a szombaton.

A Jászberényben tartott nemzetközi mézvásáron és méhésztalálkozón Bross Péter közölte: a világon nálunk a legmagasabb az egy négyzetkilométerre jutó méhsűrűség, öt dunántúli megyében már 15 méhcsalád feletti ez a mutató. A méhészkedés jogi szabályozása már állategészségügyi szempontból is indokolt lenne – tette hozzá.

Az OMME elnöke az ágazat jellemzőiről elmondta: egy átlagos évben 20 ezer tonna mézet állít elő, ez összeurópai mézmennyiség csaknem 10 százaléka. Miután az egy főre jutó hazai mézfogyasztás 60 dekagrammot tesz ki, kiszámítható, hogy egy-egy esztendőben 6 ezer tonna mézet eszünk. Az évente megtermelt mézmennyiség 80 százalékát exportáljuk, főként három európai uniós országba: Franciaországba, Németországba és Olaszországba.

Magyarország az akácméz szempontjából különleges helyzetben van, ezt általában a világpiaci ár felett tudja értékesíteni. Az idén ebből a keresett mézfajtából a termés közepesnek mondható – jelezte a szakember, hozzátéve, jelenleg a világpiaci ár 3 dollár körül mozog kilogrammonként, az árat főleg a kínai és az argentin termésmennyiség, illetve a két ország eladási hajlandósága alakítja.

Az augusztus első hétvégéjén immár 24. alkalommal megrendezett nemzetközi mézvásár és méhésztalákozó iránt minden korábbinál nagyobb az érdeklődés: a magyarok mellett lengyel, román, szlovén és szlovák résztvevők keresték fel a Jászság központi városát. A vásár
a méhészeti eszközgyártók és -forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseménye.

A több száz kiállító javarészt méhészeti eszközgyártó és forgalmazó volt, de a mézből készített termékek előállítói is készültek, kóstolókkal, bemutatókkal. A kiállítást érdeklődőként, alkalmi vásárlóként több ezer ember kereste fel. A rendezvény szakmai részében a hazai méhészet helyzetéről, a méhészeti érdekképviseletről, az elmúlt évek és napjaink méhegészségügyi gondjairól, valamint a méhészeti termékek gyógyító erejéről, az apiterápiáról esett szó. Élőben mutatták be többi között, hogyan kell bánni egy méhcsaláddal, úgy, hogy elkerüljük a méhszúrást, továbbá füstölgőgyújtó és keretszegező versenyen mérték össze tudásukat a vállalkozó kedvű méhészek.

A méhésztársadalom jászsági seregszemléje ezúttal sem nélkülözte a szórakoztató elemeket, több vetélkedő és kulturális műsor kínál kikapcsolódást. Megválasztották a mézkirálynőt, aki egy éven keresztül képviselheti a magyar méhésztársadalmat a gazdasági rendezvényeken.

(MTI)