Az AMH, vagyis az anti-müllerian hormon a petefészekben termelődik, mennyisége átlag 24 évesen a legmagasabb, a harmincas évek közepére a felére csökken, a negyvenes éveikben járó nőknél pedig szinte már alig lehet kimutatni. A vérteszt során a vizsgált személy mért AMH-szintjét összevetik az életkorának megfelelő AMH-szinttel, az eredményből pedig egyszerűen kikövetkeztethető, hogy az illető várhatóan az átlagnak megfelelő, netán annál rövidebb vagy esetleg hosszabb ideig lesz termékeny.
A módszer alkalmazható például rákos betegeknél, akiknél a kezelés hatással lehet a termékenységre, de a gyermekvállalást halogató nőknél is érdemes elvégeztetni, hogy megtudják, meddig van még esélyük a babavállalásra. A szakemberek az elmúlt hónapokban 3200 nő bevonásával tesztelték a módszert, de ahhoz, hogy szélesebb körben is alkalmazható legyen, még további kísérletekre, pontosításokra van szükség.
„Az anti-müllerian hormon a petefészekben termelődő hormon, mely a petesejteket körülvevő úgynevezett granulózasejtekben termelődik. Az AMH szintjének mérésével következtetni lehet a petefészekben lévő petesejtek számára. Az utóbbi évek egyik fő kutatási területe volt az úgynevezett petefészek-kapacitás meghatározása, ami azt jelenti, hogy próbálunk olyan vizsgálatokat elérhetővé tenni a gyermekre vágyó pároknak, amellyel megjósolhatjuk, hogy még mennyi ideig várhatnak, illetve most milyen eséllyel próbálkozhatnak gyermekvállalással. Az AMH-vizsgálat mellett több vizsgálat is létezik, amely információt adhat a petefészek állapotáról, de a kutatási eredmények azt igazolják, hogy a legpontosabb és legérzékenyebb vizsgálat az AMH mérése – mondta el dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistája.
(versysclinics.com)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
