A tét a csillebérci gyermektábor tulajdonjoga

A Fővárosi Bíróságon pénteken folytatódott a csillebérci gyermektábor tulajdonjogáért folyó polgári per. A pert a magyar állam kezdeményezte a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és társai ellen.

MNO
2011. 09. 16. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2004-ben született jogerős közbenső ítélet szerint érvénytelenek a 46,5 hektáros tábor elajándékozásáról szóló szerződések, azonban az érvénytelenség jogkövetkezményeit – azaz hogy kit és milyen mértékben illet a tábor tulajdonjoga – új eljárásban kell vizsgálni.

A Fővárosi Bíróság ebben az újabb eljárásban 2005-ben függesztette fel a pert, mert a földhivatal előtt eljárások folytak más szervezeteknek az ingatlannal kapcsolatos bejegyzési kérelmével kapcsolatban. A bíróság felhívására, mivel a földhivatali eljárások befejeződtek, a magyar állam kérte a per folytatását – ezután került sor a pénteki tárgyalásra.

A csillebérci úttörőtábor tulajdonjogáért 2000-ben indított pert a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a MÚSZ és társai ellen. A felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta a csillebérci ingatlan tulajdonjogát, és indítványozta az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú ítéletében megállapította az ajándékozási szerződés érvénytelenségét, és elrendelte a magyar állam tulajdonjogának helyreállítását. Az elsőfokú ítélet megállapításai szerint a KISZ 1989-ben a XII. kongresszusán kimondta a feloszlását, és a küldöttek egyúttal elhatározták a Demisz létrehozását. A KISZ az ingatlanjait ajándékozási szerződéssel a Demiszre ruházta. A bíróság 1989. június 23-i végzésével törölte a KISZ-t a nyilvántartásból, a Demiszt pedig bejegyezte. Az ajándékozási szerződés megkötésekor azonban a KISZ mint kezelő már nem létezett, így a bíróság szerint nem rendelkezhetett a csillebérci ingatlan átruházásáról. Az elsőfokú ítélet szerint emiatt az ajándékozási szerződés semmis, a tulajdonjog pedig az államot illeti meg.

Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletnek az ajándékozási szerződés érvénytelenségét kimondó részét, ugyanakkor új eljárásra utasította az FB-t. (Ezt a közbenső ítéletet felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta.) A Fővárosi Bíróságnak most arról kell döntenie, hogy kit illet a csillebérci tábor tulajdonjoga. A perben jogutódként a magyar államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képviseli, a másodrendű felperes pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

A pénteki tárgyaláson a kereseteket ismertették a felek. Az MNV azt kéri: a bíróság rendelje el, hogy az államot jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként, minél tehermentesebben. A Magyar Úttörők Szövetsége – tulajdonjogának törlése esetén – azt kérte, az ingatlanon végzett beruházásokkal számoljanak el, hozzátéve, hogy ennek érdekében egyezségkötésre is hajlandó.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.