Feltárt visszásságok

A Magyar Nemzet értesülése szerint Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese a közelmúltban lezárult átfogó vizsgálatában több alkotmányos visszásságot állapított meg az ELTE Vezér úti kollégiuma és a Könnyűipari Műszaki Főiskola Kiss Árpád Kollégiuma működésében. Az értékelésre azt követően került sor, hogy az ombudsmanhoz számos panasz érkezett.A vizsgálat megállapította, hogy a kollégium céljára szolgáló épületek belső műszaki állapota nem kielégítő. Mindkét intézményben koszosak a folyosók falai, festésre szorulnak, esetenként a plafonról hullik a vakolat, a közös helyiségek padlózata elhasználódott. A kiszolgálóhelyiségek leromlottak, rossz műszaki állapotuk miatt visszásság állapítható meg az ott élők egészséges környezethez való alkotmányos jogával összefüggésben.A Vezér úti kollégiumban 225-en, a főiskola intézményében 144-en laknak. Aggasztó, hogy az ELTE épülete nem biztonságos, mivel az egyik emeleten az áthidaló tartóelem leválhat. A lakószobák mindkét intézményben alkalmatlanok a tanulásra, nem gondoskodtak a szükséges berendezési tárgyak beszerzéséről. A Kiss Árpád kollégiumban a szobák neonvilágítása nem elegendő az olvasáshoz, műszaki rajzoláshoz, a másik diákotthon szobáiban pedig kevés az íróasztal. Az alapvető felszerelési tárgyak hiánya a művelődéshez és a tanuláshoz fűződő alkotmányos joggal összefüggésben jelent visszásságot.A műszaki főiskola körülbelül 1400 kollégiumi férőhelyet igénylő vidéki hallgatójának csupán 10-12 százalékát tudja elhelyezni. A felveendő férfi hallgatók létszámát előre, maximáltan meghatározzák. A felvételi gyakorlat visszás a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatban, mivel egyenlőtlenek a fér-fiak és a nők esélyei. Hasonlóképpen visszásságot kelt, hogy a házastársak együttes elhelyezésére nincs lehetőség.A Kiss Árpád Kollégiumban a pályázók kiválasztásakor a szociális helyzetet kizárólag az elsőéves hallgatók esetében veszik figyelembe, a felsőbb évfolyamos hallgatók elhelyezési kérelmekor figyelmen kívül hagyják. Esetükben egyebek között a tanulmányi eredményt vagy a közösségi aktivitást veszik alapul. Ez sérti a hallgatók szociális biztonsághoz való jogát. A kollégiumi felvételről, illetve a kérelmek elutasításának tényéről nem mindenhol döntenek határozati formában, és többségében helyhiányra hivatkoznak. Az ombudsman megállapította: visszás, hogy a sérelmes döntések ellen nem vehető igénybe jogorvoslat.