A közlekedési előélet pontjai

A motorizáció térhódításával a balesetek lehetőségeinek köre is óriási mértékben bővült; a nagyvárosi zsúfoltság és a rohanó életforma sokak esetében a legrosszabb tulajdonságaikat hozza felszínre. A személyiségjegyek erőteljesen megmutatkoznak a volán mögött ülőknél: a rámenős, erőszakos ember sofőrként is agresszív. A büntetések változók, s időnként újabb ötletekkel állnak elő a közlekedésrendészeti szakemberek, hogy a rendszeres szabálytalankodókat távol tartsák a közutaktól. A közlekedési pontrendszer hazai tervezetét most vitatják, a pontozás változatait már alkalmazzák más országokban.Noha még dolgoznak rajta a szakemberek, s a ponthatárok sem alakultak ki, máris számos bírálat éri a készülő tervezetet, amely hivatalosan a közúti közlekedési előéleti pontrendszer nevet viseli.– Szívesen vennénk, ha nem büntetőpontokról beszélne a köznyelv, hanem egyszerűen közlekedési pontokról – mondja Pausz Ferenc alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának helyettes vezetője.A Belügyminisztérium által elkészített törvénytervezetet már megtárgyalta a kormány, azonban a részletek kidolgozása még hátravan, így az alezredes tájékoztatásképpen sem tud táblázattal vagy listával szolgálni arról, hogy mely közlekedési vétségért hány pont jár majd. Az már bizonyos, hogy 18 pont a felső határ, amit a gépjárművezető elérhet, s ekkor bevonják vezetői engedélyét. A tervezet azonban már most alapszabályként rögzíti, hogy egy cselekménynél tíz pontnál több nem adható, ez például a szándékosan elkövetett közlekedési bűncselekmény „tarifája”. Természetesen a pontrendszertől függetlenül bizonyos bűncselekmények miatt azonnal bevonják a jogosítványt, s nem számolgatják majd a pontokat. A cserbenhagyásos gázolás például a jövőben is éppolyan elbírálás alá esik, mint eddig.A szabálysértésekről tudható, hogy elkövetésükért 1–5 pontot oszthat ki a közúti ellenőrzést végző rendőr, de e határokon belül nem dőlt el, hogy melyik esetért mennyit. A záróvonal átlépése, a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a biztonsági öv használatának mellőzése, a világítási szabályok megszegése, a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon sorolható e körbe. Az ittas vezetés nyolc ezrelék alatti véralkoholszintnél szabálysértés, afölött bűncselekmény, s szintén másként bírálják el. Bizonyos szervezetek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy egyes esetek túl sok, mások túl kevés közlekedési előéleti pontot jelentenek. Az alezredes korainak tartja a bírálatot, hiszen még semmi nem végleges, s a tapasztalatok értékelését is érdemes megvárni.A helyszíni bírság esetén fizet a vétkes vezető, de a közlekedési pontot is kiróják rá, a bírság ugyanis nem váltja ki az elmarasztaló pontokat. Készül a ponthatárokat tartalmazó lista, érvek és ellenérvek hangzanak el a szakemberek tárgyalásain. Ha a vezető elérte a 14-es bűvös határt, a nyilvántartó írásban figyelmezteti az illetőt. Ha valaki két év alatt nem éri el a 18 pontot, automatikusan tiszta lappal kezd. A tervek szerint közlekedési utánképző tanfolyamon is csökkenthetik pontjaikat a vétkesek.– Európa számos országában bevált ez a szisztéma – mondja Pausz alezredes –, máshol is az agresszív vezetőket kívánják kiszűrni a békés autósok közül. Akik szándékosan és folyamatosan súlyos szabálysértéseket követnek el, valószínűleg csakugyan fennakadnak a szűrőn. A törvényalkotónak legalábbis ez a szándéka.Német vétkesek kartotékaA német autótulajdonosok körében ijesztő hírnevet élvez a dán határ közvetlen közelében fekvő Flensburg. Ebben a nyolcvankétezer lakosú városban található a szövetségi gépjárműhivatal és annak fenyegető osztálya, a forgalmi regisztratúra, ahol azokat tartják nyilván, akik súlyosan megsértették a közlekedési szabályokat. A népnyelven „vétkesek kartotékaként” ismert intézmény május elsején volt huszonöt éves. Itt gyűjtik a büntetőpontokat, amelyek végül a sorozatosan vétkes gépkocsivezetők jogosítványának sorsában döntő szerepet játszanak.A komputerek 1999-ben 2,4 millió új nevet regisztráltak, 1998 végén összesen 6,8 millió vétkes ügyét kezelték. A közlekedési szabályokat megsértő vezetők büntetőpontokat kapnak (ittas vezetés 7 pont, piros lámpa figyelmen kívül hagyása 4 pont), 18 pontnál bevonják a vezetői engedélyt. A jogosítványt csak hat hónapos kényszerszünetet követően lehet ismét megszerezni, előzetes pszichológiai vizsgálat és természetesen újabb „autós-iskola” elvégzése után. Annak a pontjait, aki két éven keresztül nem követ el újabb kihágást, automatikusan törlik a nyilvántartásból. Ha viszont a szabályok megsértésének következménye büntetőeljárás és három hónapnál hosszabb szabadságvesztés, a vétkesnek tíz évig kell várnia arra, hogy pontjait semmisnek nyilvánítsák. Természetesen a szabályoknak és az előírásoknak számtalan egyéb változata van.Az új intézkedések május 1-je óta szigorított büntetéseket írnak elő. Ebből néhány példa: lakott területen a meghatározott csúcssebesség túllépése 70 km/órával – 3 hónapra terjedő jogosítvány-bevonás, 850 márka büntetés és 4 pont; lakott területen kívül ugyancsak három hónap „kény-szerszünet”, 750 márka bírság, 4 pont. Az útjavítási szakaszokon előírt sebességkorlátozás megsértése 49 km/órával azonnal egy hónapos jogosítványvesztést és 200 márka bírságot eredményez. Az autósok sovány vigasza, hogy nincsenek egyedül az új büntetések katalógusában: például az egyirányú utcában ellenkezőleg közlekedő kerékpáros 30 márka büntetést fizet a rend őrének.Angliában a bíró büntetNagy-Britanniában már jó ideje érvényben van a KRESZ előírásait megszegő gépjárművezetőket sújtó pontrendszer. Minden, jogosítvánnyal rendelkező vezetőnek 12 pontja van. Ha szabálysértést követ el, akkor az egész országra kiterjedő hatályú, egységes skála alkalmazásával bizonyos számú pontot veszít, a szabálysértés súlyosságától függően. Gyorshajtás esetén a skála tekintetbe veszi azt is, hogy milyen úton, milyen forgalmi és időjárási körülmények között, meny-nyivel lépte túl a megengedett sebességhatárt. Ha egy vezető mind a 12 pontját elveszíti, akkor – főleg az utolsó szabálysértés súlyosságától függően – hosszabb vagy rövidebb időre bevonják a jogosítványát. Súlyos esetekben a vétkesnek újra vizsgáznia kell, ha pedig a szabálysértés szabadságvesztéssel is járó bűncselekménynek minősül, akkor az elkövető jogosítványát akár végleg bevonhatják. Ha a vezető a legutolsó szabálysértéstől számított három éven belül nem részesül újabb büntetésben és még maradt az eredeti 12 pontból, akkor kérhet olyan új jogosítványt, amely nem tünteti fel korábbi pontveszteségeit.A rendőr megállíthatja a vezetőt, alkoholszondát is fújathat vele, de helyszíni büntetést nem szabhat ki, csak feljelentést tehet ellene. A pontok elvételéhez és az ezzel mindenkor együtt járó pénzbírság kiszabásához bírói ítélet kell. Ilyen ítéletet – ha szabadságvesztésről nincs szó – a legalacsonyabb fokú helyi bíróság, a rendőrbíró, illetve a békebíró hoz. Ha a vádlott nem fellebbez, akkor csak be kell küldeni a pénzbírságot, valamint a jogosítványt a pontveszteség bejegyzése végett. Ez a rendszer felgyorsítja az eljárást, s gondoskodik arról, hogy ne legyen indokolatlan különbség a hasonló szabálysértésekért kiszabott büntetések között.A méltányosságot célozza az az eddig még törvénybe nem iktatott elképzelés is, hogy a pénzbírságoknál számoljanak a büntetett személy anyagi körülményeivel, hiszen nyilvánvaló: egy 100 fontos bírság sokkal nagyobb büntetés egy kiskeresetű családapa, mint egy nőtlen vállalati igazgató számára. Ez a tervek szerint nemcsak a gépjárművezetőkre kiszabott, hanem mindenfajta pénzbírságra vonatkozna.