Kellenek az ünnepek

Ünneplés, hagyományteremtés, összetartozás – sorolta gondolatait lapunknak adott interjújában Bencze B. György, Budapest II. kerületének fideszes polgármestere az első alkalommal megrendezett „kerület napjáról”. Az 50 éves budai városrésznek két napja címere, zászlaja és díszpolgári címe is van. Jövője szempontjából szimbolikus lehet, hogy a napokban távolították el a polgármesteri hivatal tetejéről az eddig csak eltakart ötágú kőcsillagot.– Tíz évvel ezelőtti megalakulása óta az önkormányzat az idén először rendezte meg a kerület napját.Miért csak most és miért pont június 21-én, a hivatalos nyár kezdetén, a zene ünnepén?– Az embereknek, az egy településen, egy közösségben élőknek szükségük van az ünnepekre. Az együvé tartozás érzése itt, a II. kerületben különösen fontos. Fiatalok vagyunk: ötven évvel ezelőtt, a Rákosi-időkben születtünk meg Pesthidegkút idecsatolásával. A hely szelleme azonban kötelez, hiszen Buda részeként, mint főváros-egyesítő települést jegyzik, s itt élni ma is rangot jelent. Persze vannak, akiknek felesleges pénzkidobás minden egyes ünnep, s akik nemzeti ünnepeinken is csak fanyalognak. A képviselő-testületből például többen ellenezték hagyományteremtő törekvéseinket. Vajon családtagjaik születésnapjához vagy névnapjához is így viszonyulnak? Egyike voltunk azon kevés kerületeknek, ahol eddig nem volt se címer, se zászló, se díszpolgár, és a Mechwart ligeti polgármesteri hivatal épületén éktelenkedő tiltott önkényuralmi jelkép sem zavarta az önkormányzat korábbi vezetőit. Most a Fidesz–MDF koalíció lépett, és a kerület napjául június 21-ét választotta. Ekkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka, és ez egy vidám nap. A II. kerületi polgárok ezen a napon valóban azt ünnepelhetik, hogy mintegy 90 ezren öszszetartoznak ezen a 36 négyzetkilométernyi területen.– Ön tíz éve önkormányzati képviselő, két éve polgármester. Hogyan látja a kerület jövőjét?– A napokban egy független svájci cég igazolja, hogy az önkormányzat megfelel az ISO 9001 nemzetközi szabvány szigorú normáinak. Az audi-táláshoz még áprilisban készítettem egy hitvallást, amelyben vállalom az önkormányzat, a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal minőségpolitikáját. A folyosón kifüggesztett dokumentumot bárki elolvashatja. Aki pedig a kerület térképére tekint, láthatja az előttünk álló feladatok kettősségét: az üzleti, kereskedelmi negyeddé alakuló belső rész, illetve a külső kertvárosi rész közötti különbségeket. Korábban nagy viták dúltak a bevásárlóközpon-tok körül. A belvárosias területek beépítése nem baj, s szerintem ott minden a helyére kerül. Az viszont magánemberként is felháborít, hogy a nagy hírű Rózsadombon két, a környezetbe egyáltalán nem illő áruház is működik. Hitvallásom szerint a kertvárosiak életkörülményein javítani kell, ezért célom, hogy 8–12 éven belül a kerületben ne legyen csatornázatlan terület, csökkenjen a földutak száma, az egész kerületben elérhető legyen a tömegközlekedés, s a legfontosabb: hogy megmaradjon a családi házas jelleg. A minőségpolitika megköveteli a közbiztonság javítását, a minőségi oktatást, a szomszédos kerületekkel folytatott együttműködést elsősorban a szociális és egészségügyi kérdésekben. A kerület életében döntő jelentőségű lesz az állami pénzekből megépülő Ganz millenniumi park. A minap – bár nem jogerősen, de – lezárult az a per, amely eddig gátolta az egykori gyártelep helyén kialakítandó park, múzeum és más létesítmények munkálatainak elindítását. Olyan kulturális centrum kerülhet ide szinte a semmiből, amely Buda új központjává avatja a területet.– Az önkormányzatot nyolc évig SZDSZ-es, majd SZDSZ–MSZP-s vezetés irányította, a Fidesz–MDF 1998-as sikere óta a képviselő-testületben kiéleződtek a pártpolitikai ellentétek, holott korábban a kerület a „béke szigete volt”.– A jelenlegi testületi viták tapasztalatai nyomán e téren sok mindent át kell értékelni. Úgy vélem, az önkormányzatban alapvetően nem lehet pártpolitikai érdekekből dolgozni. Amíg ellenzékben voltunk, úgy gondolkodtunk, minden olyan előterjesztést támogatunk, amelynek céljával egyetértünk, amely a kerület érdekét szolgálja. Ugyanakkor nem vertük nagydobra az ellentéteket, nem gyalázkodtunk, hanem módosításokkal próbáltunk változtatni azokon az anyagokon, amelyekkel nem tudtunk azonosulni. E tekintetben a szabad demokratákban csalódnunk kellett. Ők két éve valamennyi javaslatunkat támadják, koncepcióinkat, intézkedéseinket elutasítják. Más a helyzet a szocialistákkal. Velük is sokat vitatkozunk, az MSZP-frakció azonban korrekt ellenzéknek bizonyult.– Három fideszes polgármester társával közösen létrehozták a bel-budai kerületek együttműködését. Szükség van-e újabb önkormányzati rendszerváltozásra?– Tíz évvel ezelőtt az Antall-kormánynak szinte percek alatt kellett megalkotnia az önkormányzati törvényt, amelyet 1994-ben a Horn–Kuncze-kormány politikai érdekekből módosított. Magyarországon a rendszerváltozás előtt ilyen formában önkormányzat nem létezett, ma már egyértelműek a rendszer hiányosságai. Egy közigazgatási reformhoz azonban szakmai és politikai konszenzus kell. Jelenleg mindezek hiányoznak, s hiába szeretnénk: átfogó változásra a közeljövőben nem számíthatunk.