Országos viták a fővárosi intézkedésről

A Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2000. július elseje után alkalmazott joggyakorlata szerint külföldi állampolgárok évente csak húsz budapesti ingatlan megvásárlására kaphatnak engedélyt országonként. A természetes és jogi személyeket egyaránt érintő tulajdonszerzést közérdekből – határozatlan időre, várhatóan az EU-csatlakozás időpontjáig – korlátozzák. Az intézkedés az eddig el nem bírált, folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik.Grespik László hivatalvezető lépésének indoklása szerint a termőföldről szóló törvény és annak felhatalmazására alkotott kormányrendelet alapján, a közérdek sérelme miatt szükséges a korlátozás. Ez alól kivételnek számítanak a magyar nemzetiségűek és az általuk alapított jogi személyek. Így kivételes elbírálás alá esnek – Ausztria kivételével – a szomszédos országokban és a világ más országaiban élő magyarok, bár az utóbbiak esetében az eljárás során szigorúbban mérlegelnek majd.Külön fogják vizsgálni azokat a speciális eseteket, amelyekben például vegyes vagy közös tulajdon van, vagy ha önálló vállalkozóként letelepedett külföldi nyújt be vásárlási kérelmet. A limitet, amely országonként évi húsz magyarországi ingatlan megvsárlását engedélyezi, az 1999-es ingatlanforgalmi adatok alapján állapították meg.Az új joggyakorlat kialakításának alapjául szolgáló kormányrendelet szerint a közigazgatási hivatal akkor tagadhatja meg az engedélyt, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket sért. A jövőben is egyedileg vizsgálják az ügyeket, de az önkormányzatokat nem feltétlenül keresik meg. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a hivatal nyilatkozatot kért a polgármesterektől, ezentúl viszont a közérdek sérelmét tekintik elsődlegesnek.– A közérdek sérelmét jelenti, hogy a külföldiek túlzott ingatlanszerzése az elmúlt időszakban rendkívüli mértékű áremelkedést okozott. Gátat kell szabni az elmúlt években lezajlott adásvételek mögötti, valószínűsíthető bűncselekményekből származó „pénzmosásnak”, továbbá az is közérdeket sért, hogy sok külföldi befektetés vagy ingatlanspekuláció céljára vásárolt lakást. A budapestiek átlagkeresete a KSH áprilisi adatai szerint 52 100 forint. Ez az összeg a lakások négyzetméterárának is csak a töredéke. Amíg a magyar fiatalok, pályakezdők, sokgyermekesek, az elesett és hátrányos helyzetűek nem képesek összespórolni annyi pénzt, hogy lakáshoz jussanak, addig a külföldiek felvásárolják az otthonokat, és ez nemkívánatos – olvasható a Fővárosi Közigazgatási Hivatal hivatalos indoklásában.Grespik László intézkedése már az első napokban nagy vitát kavart az érintett önkormányzatok, szakmai szervezetek, jogászok és belügyminisztériumi illetékesek körében. A hivatalvezető felkérte kollégáit, hogy az ország más területein is vezessék be ezt az új gyakorlatot. Szerinte ez különösen indokolt lenne Pest megyében, a Balaton környékén és a nyugati megyékben.A kormány külön foglalkozik majd a kérdéssel, a megyei közigazgatási hivatalok vezetői pedig egységes joggyakorlat kialakításában állapodtak meg egymással. A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint a hivatalvezetőknek nincs joguk arra, hogy a vásárlások korlátjaként matematikai határt húzzanak vagy kvótát állapítsanak meg.A hatályos törvények szerint viszont a külföldiek ingatlanvásárlásáról hozott döntéseknél a hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az ilyen határozatokat bíróságon lehet megtámadni.