A Flexum Rt. újabb kétes ügylete

Markó Béla mosonmagyaróvári vállalkozó szerint Szeredi Zoltán, a Flexum Rt. igazgatója fenyegetéssel érte el, hogy ellenszolgáltatás nélkül átadjon a részvénytársaságnak egy négyszázmillió forintra becsült ingatlancsomagot. Helyszíni riportunkból az is kiderül, hogy a vállalkozó peres úton próbálja viszszaszerezni a városi termálfürdő egyötödét, a hozzá tartozó szállodát és kempinget.„A magántulajdont lehet szicíliai módszerekkel védeni, csak akkor könnyen egy kétcsövű vadászpuska elé kerülhet az ember.” Ezt Markó Béla szerint Szeredi Zoltán, a többségében mosonmagyaróvári önkormányzati tulajdonban lévő Flexum Rt. igazgatója mondta neki a cég több dolgozójának társaságában, röviddel azelőtt, hogy végül a Termál Kft. ügyvezetőjeként aláírta a kérdéses adásvételi szerződést. – A társaság tagjai utólag azt állították, hogy csak vicceltek. Olyan idegállapotban, amiben voltam, ugyan ki venne egy ilyen fenyegetést viccnek? – sorolta a történteket ügyvédje irodájában Markó Béla.A vállalkozó korábban közeli kapcsolatban állt a városüzemeltetési vállalat igazgatójával. Szeredi Zoltánról múlt pénteki riportunkból kiderült: a Flexum Rt. vagyonából értékes új, belvárosi szállodai és üzletházi ingatlanrészeket adott el saját magának, rokonainak és üzlettársainak. Az ügyletek zárt csatornákon keresztül folytak, egyes feltételezések szerint jelentős vagyonvesztést okozva az önkormányzatnak. Helyi politikai körökben többen úgy vélik: a tulajdonszerzés vágya vezérelhette Szeredit akkor is, amikor a Markó Béla és egyes dolgozók tulajdonában lévő Termál Kft.-nek juttatta a turisztikai jelentőségű városi termálfürdő egyötödét.A fürdőt üzemeltető és éveken át nyereségesen működő kft. ugyanis beruházások sorozatát indította el: apartmanházakat és egy 28 szobás gyógyszállókomplexumot épített fel a strand területén. Amikor az építkezések két évvel ezelőtt a befejezéshez közeledtek, és a cégnek anyagi problémái támadtak, Szeredi a Flexum Rt. nevében egy forintért, majd névértéken ajánlatot tett a Termál Kft. üzletrészének megszerzésére. Az ajánlatokat Markó elutasította, ekkor kezdődött a kettőjük közti szembenállás. A vitában Markó Béla szerint Szeredi egyre kevésbé válogatta meg az eszközöket.Bardon István, Markó jogi képviselője elmondásából kiderült: elsőként 1998 nyarán a Flexum megvonta a termálfürdő üzemeltetési jogát a kft.-től. Ezután a fürdő területének ötödén még tovább működhetett a kemping, és épülhetett a gyógyszálló, amely csaknem teljes egészében el is készült. Nem sokkal később azonban a Flexum Rt. – mint kezes – a Magyar Takarékszövetkezeti Banktól átvette a Termál Kft. néhány hónappal azelőtt felvett százmillió forintos hitelét. Az építkezésre igényelt kölcsönt a Magyar Turizmus Rt. 42 millió forinttal támogatta, ám azáltal, hogy a követelés a Flexumhoz került, a támogatást felmondták. Így a Termál Kft. jelentősen eladósodott. A probléma kezelésére Markó helyi és győri – Szeredi érdekszféráján kívül álló – befektetőket keresett, ám a Flexum igazgatója semmiféle alternatív megoldáshoz nem volt hajlandó hozzájárulni. Markó szerint egy ízben indulatosan azt fejtegette, hogy „győri cigányokat ne vonjanak be a létesítmények üzemeltetésébe”.– Azzal fenyegetett, hogy amennyiben nem adom át a Termál Kft. vagyonát, nemcsak a saját, hanem a cégben részes dolgozók vagyonát is elpereli. Végül nem bírtam tovább, engedtem – tárulkozott ki kérdéseinkre Markó Béla. A rendkívül egyszerű adásvételi szerződésre 1998. december 15-i dátum került. A dokumentum értelmében 189 millió forintot kaptak volna a Termál Kft. tagjai. Az összeget a Flexum azonban sosem utalta át a számlájukra.Szeredi Zoltán cáfolja, hogy nyomást gyakoroltak volna Markóékra. Az ügyről feltett kérdéseinkre úgy nyilatkozott: „Talán mégis megnyugtatja önöket, hogy a vételárat nem a Flexum Rt. ajánlotta a Termál Kft.-nek.” Azt állította, hogy az ajánlatot a Termál Kft. határozta meg a szerződés teljes tartalmával együtt, amelyet az rt. hivatalos fóruma elfogadott. – Így bennünket is meglepett, hogy a kft. a maga készítette és tartalmában általa meghatározott szerződést később megtámadta – érvelt az igazgató.– Az utolsó pillanatban, 1999 márciusában keresett meg Markó Béla – mondta el Bardon István ügyvéd. – Ekkor már közel húszmillió forintot követelt rajtuk a Flexum Rt., arra hivatkozva, hogy ki kell fizetni az ingatlanokon maradt terheket. Pedig a szerződésben benne áll, hogy az ingatlanok terheit a vevő viseli. Józan észszel is belátható: Markó Béla nem lehetett akkora balek, hogy egy négyszázmilliós vagyon átadása után még ő fizessen. Az megállapodás a jó erkölcsbe ütközik, ami pedig törvényi fogalom. Bizonyítható, hogy Markó Bélára nyomást gyakoroltak, s az iratok hitelessége is megkérdőjelezhető – ecsetelte Bardon István.A megyei bíróság tavaly mégis elutasította Markóék keresetét. Az ügyvéd szerint különös volt a bíróság eljárása. Perdöntő dokumentumokat nem vettek figyelembe és – nyomatékos kérésük ellenére – nagyon fontos tanúk meghallgatását mellőzték – állította, hozzátéve, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. Az ítéletről Szeredi Zoltán úgy vélekedett: a Termál Kft. ügyében az elsőfokú bíróság határozott, és egyértelmű döntést hozott a Flexum Rt. javára. – Reményeink szerint a másodfok is jóváhagyja ezt, azonban nincs szándékomban véleményezni egy olyan döntést, amelyre semmi befolyással nem bírunk – mondta.Bardon István felhívta a figyelmet a szocialista–civil fórumos irányítás alatt álló városi önkormányzat rendhagyó eljárására is: a hivatal idén június 5-én megtiltotta a Flexum Rt.-nek a vitatott jogi helyzetű termálszálló használatba vételét, majd 18 nappal később újra megengedte. – Ez igen furcsa, hiszen éppen a Flexum jogtalan beköltözése miatt indították az eljárást, és időközben semmilyen változás nem történt – fogalmazott.