Barakot bírálják

Tegnap a delegációvezetők szintjén újrakezdődtek a palesztin–izraeli béketárgyalások. Szaib Erekat, a palesztin küldöttség első embere az önálló állam kikiáltásának elhalasztásáról úgy nyilatkozott: adtak még esélyt a békének. Az izraeli fél, így a tárgyalócsoportot vezető Oded Erán és a megbeszélésekben bekapcsolódó Slomo Ben Ami megbízott külügyminiszter is pozitívan értékelte a halasztást.Az eredeti tervek szerint a palesztinok szeptember 13-án kiáltották volna ki az önálló államukat. A mindenki számára megkönnyebbülést hozó halasztás után a palesztinok felhívták a nemzetközi közösség figyelmét: segítsen a tárgyalások előmozdításában, hiszen azoknak az állam kikiáltásának késő őszi dátumáig új eredményre kell vezetniük.Jasszer Arafat sajtófőnöke válaszolva megerősítette: a palesztinok nem hajlandók lemondani sem Kelet-Jeruzsálemről, sem az ott található szent helyekről. Arafat egyébként hétfőn Kairóba repült, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt személyesen tájékoztassa a palesztin döntésről. Lea Rabin, a meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök özvegye a hét végén kijelentette: férje forogna a sírjában, ha tudná, hogy Barak milyen engedményeket tervez a békefolyamattal kapcsolatban a palesztinoknak.Telefonhívásunkra az özvegy megerősítette: az 1995 novemberében meggyilkolt férje ugyan a békés utat választotta, de ilyen lépésekre sohasem lett volna hajlandó. Jeruzsálem kérdésében ugyanis szerinte Barak nem lép fel elég határozottan Barak több munkatársa meg van győződve arról, hogy Lea Rabin a legrosszabbkor teszi meg kijelentéseit, hiszen a miniszterelnök ellenfelei tőkét kovácsolhatnak abból, hogy éppen Rabin özvegye támadja őt. Lapunk azon kérdésére, hogy szerinte egyáltalán a miniszterelnök követi-e néhai férjének útját, annyit mondott: „Legnagyobb sajnálatomra nem. Szerettem volna hinni, hogy majd Jichak útját tovább folytatja, de most már szertefoszlottak reményeim, megdöbbenéssel kell tudomásul vennem, hogy a legszentebb dolgokról is hajlandó lemondani. Jichak sosem tett volna engedményeket sem a Templom-heggyel, de az óvárossal kapcsolatban sem, hiszen mindez szent volt számára. Jichak Jeruzsálemben született, 1948-ban az óvárosért harcolt, és soha nem nyugodott bele a város kettéosztásába. Vezérkari főnök volt a hatnapos háborúban, amikor a város újra egyesült, és örökre oszthatatlan kell hogy maradjon.”