Befektetések biztosítására is vállalkoznak a társaságok

A nyolcvanas évekig a hazai biztosítási piacot monopolhelyzet és szegényes kínálat jellemezte. Jó egy évtizede viszont a biztosítások és biztosítótársaságok reneszánszukat élik: a mai biztosítási világnapot Magyarországon egy sokszereplős, dinamikusan fejlődő ágazat ünnepelheti.A 90-es évektől reneszánszát éli a biztosítási ágazat Magyarországon, működését dinamikus fejlődés jellemzi – nyilatkozta lapunknak a biztosítási világnap kapcsán dr. Forgács Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közgazdasági ügyvezetője.Az ügyvezető elmondta: különösen kiugró az utóbbi években az életbiztosítási üzletág fejlődése. Ez annak köszönhető, hogy az emberekben tudatosult az öngondoskodás szükségessége, hiszen ma már belátható, hogy az állam biztonsági háló szerepe nem mindig elég. Erre utal az a tény, hogy az életbiztosítási piac évről évre az inflációt jóval meghaladó mértékben fejlődik. Emellett folyamatosan új termékek jelennek meg Magyarországon, az utóbbi időben például igen népszerűek a befektetésekhez kötött életbiztosítások.Ahogy a gazdasági helyzet kedvezőbbé vált, és nagyobb vagyonok halmozódtak fel magánemberek kezében, előtérbe kerültek a vagyonbiztosítások is. Az elmúlt évek természeti csapásai rámutattak arra, hogy nem eléggé lefedett a terület: például az árvíz által sújtott lakóépületeknek alig egyharmadára kötöttek csak biztosítást.A rendszerváltozással együtt módosult a gépjármű-biztosítások rendszere is. A korábbi, Európában egyedülálló benzinárba kalkulált biztosítási formát felváltotta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszere, ami már a nemzetközi normáknak is megfelel. Forgács Zoltán szerint az üzletág nagy eredménye, hogy néhány kezdeti nehézség ellenére az átállás gördülékenyen zajlott le. Ma a kötelező biztosítások forgalmazásával nyolc társaság foglalkozik.Az egy-, majd kétszereplős hazai piac után ma huszonkét társaság működik Magyarországon részvénytársasági formában, ebből huszonegy biztosító Mabisz-tag. 36 társaság egyesületi formában működik, de ezek a díjbevétel kevesebb mint egy százalékával rendelkeznek. Ennek az az oka, hogy Magyarországon az egyesületi formában működő társaságok annak idején kiszorultak a piacról, és ma még nem rendelkeznek a komoly piaci részesedéshez szükséges háttérrel. Európában vannak országok, ahol komoly hagyománya van ennek a formának, ám Magyarországon ez még nem alakult ki.A biztosítási piac kiterjedtségére utal az a tény is, hogy tavaly több mint 30 ezer ember élt valamilyen formában az ágazatból, közülük 15 653 vállalkozó. A hazai biztosítótársaságok komoly gazdasági szereplőkké nőtték ki magukat: erre utal az a tény, hogy vagyonuk eléri a 490 milliárd forintot, ebből 418 milliárd a biztosítástechnikai tartalék, ami gyakorlatilag a biztosítottak pénzét jelenti.A biztosítók befektetéseit törvény szabályozza; a befektetések formáinak aránya korlátozott. Magyarországon a társaságok leginkább állampapírba fektetik a pénzt, mert az állam megbízható adós, és a magyar piaci sajátosságok miatt az állampapírok hozama is igen jónak mondható. Az állampapírok részesedése a biztosítótársaságok befektetéseiből közel 80 százalék, ami a nemzetközi átlagnál valamivel magasabb.