Béremelkedés

Európa a biztos egzisztenciát is jelenti azon polgároknak, akik munkájukkal igyekeznek megalapozni önmaguk és családjuk sorsát. Így már az uniós követelmények szerint is kit-kit a fáradozásával arányos bér illet meg. A miniszterelnök debreceni bejelentése, mely szerint jövőre 40 ezer, egy évvel később 50 ezer forintos minimálbért szeretne meghonosítani idehaza, azt jelenti: a jövedelmeket is EU-konform szintre emelné a polgári kabinet.Nem csak a minimálbért kapókra vonatkozik a felzárkóztatás kormányzati óhaja. Orbán Viktor az orvosok, a tanárok és a tudósok javadalmazását is ezen szakemberek tudásához és társadalmi hasznosságához szeretné igazítani. Arra kérte a Fidesz frakcióülésén a minisztereket, hogy az egészségügy, az oktatás és a tudomány területén a bérek emelésére szánják a költségvetési források tekintélyes részét. El kell érni ugyanis, hogy az unióhoz közeledve itthon találják meg számításukat a sok pénzért idehaza kiképzett, s a társadalom számára nélkülözhetetlen emberek.Lényeges szándék ez nem csupán az európai követelmények, hanem a hazai közhangulat tekintetében is. Az általános béremelkedés valamennyire orvosolná azt a bajt, amelyet az előző törvényhozási ciklusban a Horn– Kuncze kormány okozott: nevezetesen a társadalom kettészakítottságát. A baloldali blokk tocsikolásai, privatizációs ügyletei és banki manipulációi révén elsősorban a pénzügyi szféra gazdagodott, a társadalom nagy része azonban elszegényedett. A baloldal által okozott kettészakítottság állíthat most nehézségeket a vállalkozók elé. Úgy kell emelni a minimálbéreket, hogy emiatt ne kerüljön sor elbocsátásokra, ám adóbefizetéseiket sem csökkenthetik, s áraikat sem emelhetik jelentősen. A jövedelmeket alighanem az eddig túlfizetett pénzügyi vezetői szférából kell átcsoportosítani a termelői, szolgáltatói területre.A kormány részéről mutatkozó, s az emelés irányában ható „bérnyomás” már az uniós csatlakozás előtt kiegyensúlyozottabbá, ennélfogva európaibbá teheti Magyarországot.