Béres József diadalmas küzdelmei

Béres József csodálatos életútját, a természet titkait páratlan leleménnyel fürkésző, s tudását az emberi életek mentésében és orvoslásában önzetlenül hasznosító humanista portréját az 1999-ben megjelent Szirtfoknak lenni című könyv mutatja be. A szűkebb család és faluja, Záhony környezetétől a Teleki Pál-kitüntetéssel elvégzett Kecskeméti Kertmunkásképzőn, a háború poklán és a „szocializmusnak” nevezett önkényuralom megalázó buktatóin át a 45 évesen szerzett agrármérnöki diplomáig, a „summa cum laude” minősítéssel megvédett doktorátusig; majd korszakos találmánya, a Béres-csepp miatti kálváriajárásától annak gyógyszerként történt elismeréséig küzdelmes utat járt be a fél évszázada Kisvárdán élő Béres József.A hetvenes évek derekán országszerte híre ment, hogy a keleti végeken egy ismeretlen agrárkutató fantasztikus eredményeket ért el a burgonya- és a dohánybetegségek kórokozóinak vizsgálatában s egy készítményével a rákos betegek gyógyításában. Találmányát azonban nem voltak hajlandók elismerni. A hivatalosságok támadták, a rákkal foglalkozó szakorvosok kirekesztették, voltak, akik kuruzslással vádolták, ahol és ahogy lehetett, megcsúfolták, följelentették, kísérleti anyagait, iratait elkobozták, bűnvádi eljárást indítottak ellene. A magyar közéletet azonban már átjárta a betokosodott pártállami hierarchiával és az elbürokratizálódott intézményrendszerrel szembeni kritikus magatartás, amelyet az új iránti fogékonyság jellemzett.Amikor Ratkó József, Kósa Ferenc és Balczó András közvetítésével ismertté vált Béres József ügye és gyógyító szerének egyre szélesebb kört megmozgató híre, hamarosan fölsorakoztak védelmére a magyar értelmiség olyan jeles alakjai, mint Nagy László, Illyés Gyula és Flóra aszszony, Déry Tibor, Csoóri Sándor, Sára Sándor, Huszárik Zoltán, Kiss Ferenc, Kormos István és még sok jeles pártfogó. A hivatalosságok és a sajtó pártkatonái lejárató cikkekben igyekeztek nevetségessé tenni, szinte megsemmisíteni Bérest és tiltott szerét, amely körül a legenda nőttön-nőtt. Egyre többen tolongtak érte a kisvárdai intézet udvarán és a feltaláló lakásán. Néhány orvos elkezdte kipróbálni és alkalmazni. A készítmény házilagos előállítása azonban rendkívül nehezen és kis mennyiségekben történt. Ekkorra már összeállt az a dokumentáció, amelyet az Országos Találmányi Hivatalhoz Béres bejelentett, kérve a szabadalmi oltalom megadását gyógyászati készítménye előállítására.Kósa Ferenc ekkor Az utolsó szó jogán címmel 10 órás dokumentumfilmet készített Béres József sikeres orvoslásairól, olyan meggyőző erővel, hogy az ügyet nem lehetett volna tovább büntetlenül a szőnyeg alá seperni. Ezért a film nyilvános vetítését betiltották. Csak 10 évvel később kerülhetett a közönség elé.Néhányan meg voltak győződve arról – s voltak rá jelek –, hogy a sokakat megmentő találmányt el akarják lopni vagy külföldre kívánják csempészni. Ekkor készítette Nagy László Megszületett! Karácsonyi híradás a rákellenes gyógyszerről című írását, interjúját, amelyet 1976 karácsonyán szintén nem közölhetett. A szer hiánya és tiltása, a tisztázó kivizsgálás elodázása fokozta a csodavárást, megzavarta a más módszerekkel és gyógyszerekkel orvoslók pácienseit, és többnyire ellenségessé tette orvosaikat az üldözött természetgyógyászokhoz közel álló Béressel szemben. Béres József javára szól, hogy ezt a több éven át tartó, hol megalázó, hol felemelő, kegyetlen küzdelmet szerényen, türelmesen és méltósággal vívta, s egyre több pártfogót szerzett. Közéjük tartozott Vizi E. Szilveszter, aki a készítménnyel kapcsolatos fenntartásai ellenére a tisztességes és objektív eljárás híveként támogatta a film nyilvános bemutatását, a készítmény szabadalmaztatását és pozitív hatásvizsgálat esetén a szer ipari méretű gyártását, forgalmazását. A készítmény Béres-csepp elnevezését is ő javasolta, és sokat tett azért, hogy nagyüzemi gyártása a Herbáriában megindulhatott, és 1978-ban kereskedelmi forgalomba került.Béres József nyolcvanadik évét tapossa, ma is minden reggel fél hétkor bemegy – immár a saját nevét viselő – laboratóriumába, folytatja kutatásait. Kisvárdán, ugyanabban a kétszobás házban él, amelyet az ötvenes években saját keze munkájával épített. De tehetsége, alkotása és másokkal együtt vívott küzdelme nyomán hatalmas gyógyszergyártó cég született, ahol gyermekei és sok-sok alkalmazottja is boldogulást talál. Nemrégiben avatták új székházukat Budapesten, új gyártóüzemüket pedig Szolnokon. Béres József és társai az emberekért, a magyar társadalom gyógyításáért vívott áldozatos küzdelme a rendszerváltás egyik szimbólumává vált: magyar örökség.