Javuló eredmény az ABN Amrónál

A magyar számviteli szabályok szerinti, nem konszolidált pénzügyi kimutatások alapján az ABN Amro Magyar Bank 749 millió forintos veszteséget könyvelt el az év első hat hónapjában, szemben az 1999. év első fél évében produkált 3,888 milliárd forintos negatív eredménnyel – jelentette be Bernard Yoncourt vezérigazgató, a pénzintézet tegnapi sajtótájékoztatóján. A működésből származó veszteség 682 millió forintra csökkent a múlt év azonos időszakában regisztrált 7,306 milliárd forintos negatívumhoz képest.A vezérigazgató elmondta: 2000 első felében a nettó kamatbevétel 57 százalékkal, 7,950 milliárd forintra növekedett, és több mint 50 százalékkal gyarapodtak a jutalékbevételek is, összegük elérte a 2,657 milliárd forintot.A pénzintézet termékkínálata tovább bővült: az ABN Amro a biztosítások értékesítését az egész hálózatra kiterjesztette, és bevezette a forint és euró személyi kölcsönt, valamint a kis- és középvállalkozások számára kínált új finanszírozási konstrukciókat. A bank kezelésében álló, mérlegen kívüli eszközök portfóliója több mint duplájára emelkedett, így meghaladta a 34 milliárd forintot. A bank hitelportfóliója megközelítőleg 30 százalékkal bővült, így 2000 első fél évében 203,5 milliárd forintot tett ki. A lakossági betétek állományának 3,6 százalékos növekedése ellenére a teljes betétportfólió 1,9 százalékkal csökkent. A bank mérlegfőösszege némileg emelkedett, és június végén 412,7 milliárd forintot tett ki.A Kereskedelmi és Hitelbankkal tervezett fúzióval kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott: a tulajdonosoknak október közepéig kell az árról megállapodniuk, ezt követően pedig jogi szempontból kell véghezvinni az egyesítést. Ez utóbbi folyamat a két fél reményei szerint gyorsan lezajlik majd.A sajtótájékoztatón Szirony Zsolt, az ABN Amro ügyfélelemzési osztályának vezetője beszámolt a pénzintézet által májusban és júniusban végzett felmérésnek a tapasztalatairól is, mely a bankválasztási, befektetési és megtakarítási szokásokat vizsgálta Magyarországon. A felmérés eredménye szerint a magyar lakosság hozzávetőlegesen egyharmadának nincs bankkapcsolata, és mindössze 13,5 százaléka tartozik a lakosságnak két vagy több hitelintézet ügyfelei közé. Ez a felmérés készítői szerint arra utal, hogy a lakossági piac még korántsem lefedett.