Kérdésözön a kormányfőre

Elsősorban a nyugdíjasok és a családok helyzetéről, a jövő évi béremelésekről és a munkanélküliség kérdéseiről beszélt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Napközben című műsorában. A nyugdíjasok november végén januárig viszamenőleg egy összegben, a kamatokkal együtt kapják meg azt az összeget, ami a vártnál magasabb infláció miatt megilleti őket – hangzott el a műsorban.Több száz kérdés érkezett tegnap a miniszterelnökhöz, aki a Kossuth rádió Napközben című műsorában két órán keresztül válaszolt a hallgatók felvetéseire. A kormányfő megerősítette, hogy a nyugdíjasok november végén, december elején az állampapírok kamatával megemelt összegben kapják meg a nyugdíj-kiegészítést, ami a vártnál magasabb infláció miatt a törvény szerint megilleti őket. Ennek mértéke legalább két, de inkább három százalék lesz.Kérdésre válaszolva leszögezte: 1998 óta a kormányzat nem vett el semmit a nyugdíjasoktól, sőt az elmúlt két évben 6,2 százalékkal növelte a nyugdíjakreálértékét, s a következő két évben is az inflációnál nagyobb ütemben emelik a nyugellátás öszegét. Utalt rá: a kormányzat tárgyalja azt a javaslatot, hogy 2001-ben 7,3 százalék helyett több mint tíz százalékkal emeljék a nyugdíjakat. A nyugdíjkorhatár csökkentésének lehetőségét firtató kérdésre elmondta: a kormányzat a nyugdíjrendszer gyökeres átalakítását célozta meg, amelyben a fő szerepet a magánnyugdíjpénztárak kapják. – Ennek lényege, hogy az állampolgárok a befizetett összegek alapján maguk dönthetik el, mikor mennek nyugdíjba. Így néhány éven belül értelmetlenné válik a nyugdíjkorhatárról szóló vita – fogalmazott Orbán Viktor.– Jövőre jelentős bérfejlesztésre számíthatnak az egészségügyi, a szociális és a közgyűjteményi dolgozók, a pedagógusok és az akadémiai kutatók, így egyre több ember számára válik kézzelfoghatóvá a gazdasági növekedés – hangsúlyozta a miniszterelnök. Az egészségügyi dolgozók január 1-jétől átlagosan 20 százalékos bérnövekedésre számíthatnak. A béremelésre van fedezet, de a miniszterelnök megemlítette, hogy a béremelésre szánt öszszegek egy részét a kórházak gyakran fejlesztésekre fordítják. Ennek elkerülésére jövőre speciális szorzót építenek be az egészségügyi dolgozók bértáblájába.A miniszterelnök szerint Magyarország közigazgatási térképének átszabása, az új területi beosztás létrehozása azért késik, mert nincs parlamenti konszenzus az ügyben. Kifejtette azonban, hogy Magyarország összességében a decentralizáció felé halad.