Megtörhet a borevolúció

– Gazdasági evolúció jellemezte a magyar borászatot az elmúlt években. Nemcsak a világ által is jegyzett borminőség felé kezdtünk el közeledni, hanem a szükséges infrastrukturális háttér is kezdett kialakulni. Most azonban konfrontálódunk egy problémával, amelyet meg kell oldanunk akkor, amikor kettészakadt a termelő réteg, és az egyik felére odafigyelnek, a másikra nem, a boraink átlagára pedig évek óta nem emelkedik a nemzetközi piacokon – jelentette ki Gál Tibor, ismert bortermelő tegnap, a budapesti Magyar Borok Házában, a Pannon Bormíves Céh által szervezett tájékoztatón, ahol a jövedéki törvényt is elemezték a Céh tagjai.– Nem a jövedéki törvény jóságfokáról kell beszélni, hanem arról, hogy a világ más részei a bor iránti érdeklődést kihasználva betörnek a világpiacra, mi pedig csak egy helyben toporgunk. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, akkor a magyar borászat vissza fog süllyedni az indultak még kategóriába. Ezt nekünk nem szabad engednünk, helyette a mainál markánsabb fejlődési irányt kell keresnünk – mutatott rá Gál Tibor. A borász véleménye szerint abból kell kiindulni, hogy a borászat komoly jövedelemteremtő képességgel megáldott ágazat, a jelenlegi bevételek három-négyszerese még benne van a magyar borászatban. A világban évente 260-270 millió hektoliter bort értékesítenek, aminek 80 százaléka palackonként 7 dollár alatt kel el. E mennyiség 60 százaléka pedig 5 dollár alatt talál vevőre. Sajnos ebbe az értékesítési kategóriába tartozunk mi is. Ebből csak úgy lehet kitörni, ha megfelelő eredetvédelmi törvényt tudunk alkalmazni, és a vevők elhiszik, hogy valóban az van a palackban, ami a címkére rá van írva. Az eredetvédelemhez – ami a palackonkénti 13-14 dolláros árak egyik kulcsa – természetesen elengedhetetlen a regisztráció, amit a jövedéki törvény biztosít. Az adminisztráció azonban nehéz és bonyolult. Nagy könnyebbséget jelentene minden borász számára, ha adaptálnánk az unióban is alkalmazott rendelkezéseket, különösen azért, mert ha csatlakozunk, akkor úgy is át kell venni ezeket az előírásokat is – fejtette ki Gál Tibor.– A jövedéki törvény kellett, szükség volt rá, a végrehajtási utasításával azonban bajok vannak – tette hozzá Szeremley Huba, a céh elnöke, aki első lépésként – a törvény módosítása mellett – a szőlőtermő területek regisztrációját rendezné, mert szerinte ez képezi alapját az összes rendelkezésnek. – Az alapokhoz nem nyúltak, a rendelkezések onnét élnek, hogy bekerült a szőlő a pincébe, pontosabban az adóraktárba, mert a pincék eltűntek a szabályozásból. A vám- és pénzügyőrségnek nincs megbízható területi katasztere, és amíg ezzel nem rendelkeznek, addig nincs is mit kontrollálniuk. Ezenkívül a jövedéki törvény nem tér ki a seprő, a cukor, az íz- és illatanyagok felhasználására. A törvény életbe lépése előtt is volt hamis bor, ma azonban azt kell mondanunk, hogy a törvény megjelenése óta könynyebb lett a hamisítók dolga – jelentette ki a badacsonyi borász.– Van a borral elég probléma, és ha átvilágítják a jövedéki törvényt, akkor a borral kapcsolatos más rendelkezéseket is újból el kell bírálni. Ilyen például az a határozat is, amely megszabja, hogy Magyarországról csak két liter bort lehet kivinni a turistáknak. Ezzel szemben az EU-ba 60 litert lehet minden kötöttség nélkül bevinni – mondta a céh elnöke, aki felhívta a figyelmet a hegyközségi törvény visszáságaira is. A hegyközségekben ugyanis a felvásárlóknak is tagoknak kell lenniük, ezért ugyanolyan szavazati joggal rendelkeznek, mint a szőlősgazdák vagy a bortermelők. Csakhogy a profi felvásárlók több hegyközségben is tagok, emiatt a hegyközségi törvény sok helyen torzan jut érvényre, és gyakran azok kezébe kerül az alkalmazása, akik ellen hozták.