Összetartás a barátság jegyében

Ausztriában évről évre növekszik azoknak a száma, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. A nizzai kormányközi konferencia sikeres lesz, a bővítés azonban nem egyszerű folyamat, ezért kiegyensúlyozottságra és nyugalomra van szükség. Magyarország nem véletlenül található az integrálódni kívánó országok élén. Minderről Hannes Porias, Ausztria magyarországi nagykövete beszélt lapunknak adott interjújában.– Ausztriát már nem sújtják a szankciók. Hogyan értékeli ezt az új helyzetet?– Nagyon örülök annak, hogy a tizennégyek feloldották az Ausztria elleni szankciókat. Igen üdvözlendő a három bölcs jelentése, amelyben egyértelműen, minden kétséget kizáróan megállapították, hogy az osztrák kormány az európai értékeket követi és az európai szerződésekhez tartja magát. Alá szeretném ugyanakkor húzni, hogy a bölcsek ajánlása megerősíti azt a politikát, amelyet Budapest hazánkkal szemben folytatott. Jómagam nagyra értékelem, hogy a szankciók ideje alatt is bebizonyosodott Magyarország és Ausztria barátsága, hiszen miként a szövetségi kancellárunk is mondta, a jó barátokat a nehéz időkben lehet megismerni.– Felelős bécsi politikusok szerint a szankciók bevezetése sokat ártott az Európai Uniónak. Egyetért ezzel ön is?– Az EU intézkedései egy egész sor reakciót váltottak ki mind az európai jogra, mind az európai politikára vonatkozóan. Ezekre a vitákra pedig éppen olyan időben kerül sor, amikor az európai intézmények kérdése igen nagy aktualitással bír. Azt hiszem, a bölcsek jelentése fontos jogi és politikai témákat vetett fel.– A francia elnök a szankciók feloldását követően ismételten elítélte a szabadságpárt kormányzati részvételét. Mint mondta: „egy szélsőséges és idegengyűlölő párt részvétele egy kormányban sokkoló és abnormális a ma Európájában”.– Nekünk demokratikusan választott kormányunk van, amelyet igen pontosan megfigyeltek és megfigyelnek, és amelynek semmiféle szempontból sem tehet senki szemrehányást. Éppen ellenkezőleg: ez a kormány az ön által említett kérdéskörökben igen világos intézkedéseket tett. Gondolok itt a kényszermunkások kárpótlására, a kisebbségekkel való bánásmódra, de említhetném a menekültek befogadását is. Ha megnézzük a konkrét számokat, akkor kiderül, hogy Ausztria olyan ország, ahol a megtelepedett külföldiek százalékaránya különösen magas. Ennek ellenére nincsenek tiltakozó akciók, s erőszakra sincs példa.– Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindvégig barátságot tanúsított Ausztria iránt. Ön szerint a két ország kapcsolatában vannak-e még rendezésre váró ügyek?– A magyar–osztrák viszonynak igen hosszú története, hagyománya van. Az utóbbi időben az új távlatok értelmében igen sokat tettünk azért is, hogy kiemelkedő kétoldalú kapcsolatunk révén elősegítsük Magyarország európai integrációját. Regionális együttműködéseink, a West-Pannon eurorégió, a két ország szakminisztériumai közötti kapcsolatrendszer vagy éppen az igen gyakori látogatások során egyaránt újra és újra felmerül Magyarország csatlakozásának a kérdése. És itt nemcsak elméletről van szó, hanem igen komoly együttműködési projektek is megvalósulásra kerülnek. Tehát összességében elmondható, hogy egy igen szoros kapcsolatrendszert építettünk ki, amely nemcsak a két fővárost köti össze, hanem a mindenkori régiókat is. Természetesen mindig lehet többet tenni, de ha megnézzük a gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatokat, akkor azt hiszem, hogy eddig is igen jelentős eredményeket értünk el.– Az „európai integráción belüli partnerséghez” még szükséges az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Unióhoz. A legfrissebb felmérésből pedig az derül ki, hogy az osztrák lakosság negyven százaléka nem támogatja az unió kibővítését.– Ha már a számoknál tartunk, nevezzük meg ezek mindegyikét, s akkor láthatjuk, hogy egyértelműen magasabb – 45% felett van – azok százalékaránya, akik az új tagállamok felvételével egyetértenek. Sőt folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik általában támogatják a bővítést. Magyarország csatlakozását pedig jelentős többség – egyes felmérések szerint több mint 60% – pártfogolja immár évek óta. De nem szeretném megkerülni a kérdést, világos, hogy az EU bővítése nem egyszerű folyamat, ez olyan projekt, amelynél rendkívül sok munkára van szükség, mind a csatlakozni kívánó országokban, mind az unió tagállamaiban. Most pedig olyan időszakban élünk, amelyben nagy strukturális változások mennek végbe, példaként a globalizációt, az elektronikus társadalmat említeném. Jómagam meg vagyok győződve, hogy a politikának kell ezekkel a problémákkal foglalkoznia, és azokra megoldásokat javasolnia.– Az unió bővítését egy sikeres nizzai csúcsnak kell megelőznie. Ön szerint mennyi az esély arra, hogy az év végén eredménnyel befejeződik a kormányközi konferencia?– Elég régóta foglalkozom az EU-val, s mindig nagy benyomást tett rám, hogy igen nehéz problémákat is képes megoldani. Én nagyon bizakodó vagyok a nizzai értekezlet kimenetelével kapcsolatban, gondolom, Magyarország is ezen az állásponton helyezkedik el. A nehézségeket persze nem szabad alábecsülni, de bizonyos nyugalomra és kiegyensúlyozottságra szükség van.– Ön már három és fél esztendeje Budapesten él. Miként vélekedik Magyarország csatlakozási felkészültségéről?– Példamutató mindaz, amit Magyarország az utóbbi tíz évben tett. Ha megnézzük, hogy az önök országa hol állt 1989-ben és most hol található, akkor mindenki számára világossá válik, hogy milyen teljesítményekre voltak képesek. Nem véletlen, hogy Magyarország ma az unióba belépni kívánó tagjelöltek sorában az élen áll. Az integráció azonban több évig tartó folyamat, s ne higgyék, hogy ez csak Magyarország esetében van így, ez az unió természetéből fakad. Tanácsolni mindössze azt tudnám, hogy minél felkészültebb Magyarország, annál nagyobb esélye van a csatlakozásra.