Pénzek és jutalmak Sydneyben

Összesen 5,8 milliárd ausztrál dollárjába kerül Ausztráliának, hogy Sydney otthont adhat a XXVII. nyári olimpiai játékoknak. Ebből 3,3 milliárdot tettek ki az infrastruktúra beruházásai, a szervezési költség pedig 2,5 milliárd dollár. A 3,3 milliárdos (egy ausztrál dollár 168 forint) tétel legnagyobb része a 110 ezer nézőt befogadó Olimpiai Stadion építésére ment el, pontosan 690 millió dollár, azaz 120 milliárd forint. Csak az eredményjelző tábla – inkább kivetítő – ára ötmillió. A második legnagyobb beruházás a több mint 15 ezer főnek szállást biztosító olimpiai falu, amelyet 470 millióból épített fel egy konzorcium.A szervezők mindenért pénzt kérnek. Az alapszolgáltatást jelentő szállásért és az étkezésért nem kell ugyan fizetni, de műanyag székben ülni, televíziót nézni, ruhát fogasra akasztani csak pénzért lehet – a havi bérleti díj 32, 120, illetve 65 dollár lehet –, ezek a „luxuscikkek” ugyanis nem találhatók meg a szobákban. Egy ló elhelyezése az istállóban napi 40 dollárba kerül.Az aranyérmekért járó jutalmak „törvénye” igen sajátságos, úgy tetszik ugyanis, hogy minél kisebb országból érkezik a versenyző, annál nagyobb jutalmat kap. Egy összegben a legtöbb pénz a leendő tajvani győzteseket illeti: 320 ezer német márkát vihetnek haza az aranyérem mellett. De nem garasoskodnak Hongkongban (284 000), Üzbegisztánban (227 000), Dél-Afrikában (315 000) és Görögországban (378 000) sem. A gazdag országok közül az Egyesült Államok aranyérmesei 34 ezer márkát kapnak a medál mellé, Olaszországban 70 ezret, Svájcban 24 ezret, Németországban csak 30 ezret. A legjobban talán a dél-koreai olimpiai bajnokok járhatnak, akik életük végéig 1845 márkát kapnak havonta, azaz negyven év alatt 885 ezret... A magyar egyéni győztesek 6,5 millió, a párosok 11,4 millió, a háromfős csapatok 14,7 millió, a négyfős egységek 19,6 millió forintot vihetnek haza, a férfi vízilabda-válogatott 42,25 millió, a női kézilabdacsapat 48,75 millió forintos jutalomban részesül.