A kamara nem zárja ki Bauert

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége tegnap hivatalból megszüntette azt az igazgatási eljárást, amely Bauer Miklós és Bárd Károly kamarai tagságának törlése tárgyában indult – közölte tegnap lapunkkal Bánáti János, a testület elnöke. A bejelentés szerint dokumentumokkal bizonyítható, hogy Bauer Miklós és Bárd Károly ÁVH-s tisztként több személy kihallgatásában, illetve kínvallatásában vett részt. Reviczky Károly, a kamara etikai bizottságának vezetője leszögezte: a testület tehetetlen az olyan elvárásokkal szemben, amelyek a hatályos jogszabályokkal ellentétben állnak.A Budapesti Ügyvédi Kamara tegnapi határozatából kitűnik: Bauer Miklós és Bárd Károly ügyében a testület nem folytatott bizonyítási eljárást, mivel az elnökség egyértelműen úgy ítélte meg, hogy visszamenő hatállyal nem alkalmazható azon 1998-as XI. törvény 13. paragrafusának 4. szakasza, amely szerint „nem vehető fel a kamarába, aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen”.Pécsi Kálmán, a bejelentés megfogalmazója azonban úgy véli, a határozat téves, ezért fellebbez az ügyben. Szerinte a testület szembehelyezkedett az Igazságügyi Minisztérium jogértelmezésével, mivel Hende Csaba, a tárca politikai államtitkára nemrég Molnár Róbert kisgazda képviselő interpellációjára adott válaszában úgy foglalt állást: viszszamenő hatállyal is megszüntethető a kamarai tagság.Bauer Miklós, aki nemrég távozott az Eörsi Mátyás SZDSZ-es parlamenti képviselő nevével fémjelzett Eörsi és Társa Ügyvédi Irodától, a Magyar Hírlapnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy összesen két esetben bízták meg kihallgatással, köztük Ries István egykori szociáldemokrata igazságügy-miniszter vallatásával. Azt mondta: „Semmiféle erőszakra nem volt szükségem, s ilyet nem is alkalmaztam. – Majd leszögezi: – Nekem nem volt szükségem erőszakra, amit elértem, azt intellektuálisan értem el, a fizikai erőszakot lealacsonyítónak tartottam és sohasem alkalmaztam.” Ezzel szemben a lapunk birtokában lévő, a Belügyminisztérium vizsgálati főosztályán 1955-ben készült anyag Bauer Miklós jelentéséből idéz, ahol a volt ÁVH-alezredes azt írja Riesről: „beismerő vallomása előtt sírása, piszkossága és bevizelése általi megalázottságát leszidással, leköpéssel és néhány pofonnal igyekeztem fokozni”. Majd egy másik jelentésében Bauer így fogalmaz: „a verést Ries meglepő jól bírta, egyáltalán nem tört meg utána, magatartása legfeljebb annyiban változott, hogy az eddigieknél is alázatosabb lett, de ravaszkodása, mellébeszélése továbbra is megmaradt. További veréssel szemben nem mutat különösebb félelmet”. Egyik levelében, amelyet „Drága Rákosi Elvtárs” nevére címzett, kérve, hogy újra vegyék fel a párt tagjai sorába – ugyanis kizárták –, Bauer a következőket írja: „Én azért akarok a Párt tagja maradni, mert ugyanabból a különös anyagból vagyok gyúrva, mint a többi kommunista...”Bauer Miklós a Magyar Hírlap kérdésére leszögezte, hogy Ries István halálát súlyos betegsége okozhatta, mivel nem kapta meg svájci gyógyszerét. Hozzátette: Ries előrehaladott cukorbetegségben és prosztatarákban szenvedett, ez azzal is járt, hogy nem tudott állni és nem volt képes visszatartani a vizeletét.A Tiszta Kezek Alapítvány ügyészségi feljelentése nyomán jelenleg a rendőrség foglalkozik a Bauer-üggyel. A szervezet népellenes bűntett vélelmezése miatt tett feljelentést Bauer Miklós ellen, az ORFK pedig feljelentéskiegészítésre kérte az alapítványt. Úgy tudjuk, dokumentumokat ad majd át a hatóságnak Kiszely Gábor is, aki hamarosan könyvet jelentet meg az ÁVH rémtetteiről.