A magyar cigányságról Brüsszelben

Ellentétben a várakozással viszonylag csekély volt az érdeklődés az Európai Parlament részéről a magyarországi roma kisebbség helyzetéről szóló megbeszélés iránt – nyilatkozta lapunknak Szájer József, az EU-integrációs bizottság elnöke és az EU–Magyarország társulási parlamenti bizottság tegnap kezdődött, kétnapos brüsszeli ülésének társelnöke. Szájer Claude Desamával közösen látta el ezt a tisztet. „A roma kisebbség felzárkóztatásáról” szóló tárgyalás előadói voltak többek között Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke.„A magyar stratégia az, hogy az oktatás és a munkahelyteremtés révén igyekszünk biztosítani a hazai cigányság felzárkóztatását. Véleményünk szerint ez nem csupán kisebbségi, hanem szegénységi kérdés is és a hátrányos helyzet felszámolása sokféle állami eszközzel elérhető” – magyarázta Szájer. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy a zámolyi romák esetét nem szabad összetéveszteni a hazai cigányság általános helyzetével, hiszen sokan a hazai cigányság részéről sem támogatják a strasbourgi tiltakozást. A résztvevők egyetértettek abban, hogy hazánkban senkit nem üldöznek faji vagy nemzetiségi hovatartozása miatt, ez nem olyan kérdés, amely bárkit az ország elhagyására kényszerítene. Farkas Flórián kifejtette, hogy a Magyarországon élő cigányság Magyarországon képzeli el a jövőjét és ugyanúgy érdekeltek az ország európai integrációjában.A roma kisebbség helyzetéről szóló tanácskozást megelőzően a vegyes bizottság francia elnöksége értékelte a magyar csatlakozási folyamat helyzetét, és nagyon kiegyensúlyozott képet alkottak a külföldi felek Magyarország uniós felkészüléséről. Szájer kifejtette, hogy ennek a pozitív értékelésnek azért van különleges jelentősége, mert ez a vélemény előszele a november 8-án megjelenő országjelentésnek.