Álomvilág

A Halászbástya alatt, a világörökség részeként számon tartott várdomb oldalában a hétenfelavattákaz 1991-ben megalapított CollegiumBudapestösztöndíjasainak otthont adó vendégházat, amely Raul Wallenbergről kapta a nevét. A telket a svájci Landis und Gyr kulturálisalapítványvásárolta meg, az építés teljes költségét három svédWallenberg Alapítványfedezte négymillió eurósberuházással. A vendégházat Csomay Zsófia és a Kossuth-díjas Reimholz Péter tervezte,a kivitelezőa LindnerBudapest Kft.A 2900 négyzetméteres új vendégház néhány perc járásnyira van a Collegium Budapest (CB) Szentháromság utcai székházától, a régi budai városházától. Úgy simul a várdomb oldalába, mintha mindig is ott lett volna. Két utcáról is van bejárata, a Toldy Ferenc és a Szabó Ilonka utcáról, és nyitott a déli oldala is a Halászbástyára vezető lépcső mellett. A Toldy Ferenc utca felől érkező az utcafronttal párhuzamos, hosszú, többszintes épületet lát. Csak néhány lépést kell megtennie, hogy bejusson a mediterrán hangulatú belső udvarra. Egyszerre zárt és nyitott ez a tér. Az épület a régi körfolyosós házak hangulatát idézi. A közösségi lét színtere ez a folyosó éppúgy, mint a belső udvar. A terepviszonyokból következően eltolt szintekről szinte mindenhonnan más, de mindenhonnan pazar kilátás nyílik a Dunára, a Halászbástyára, a környező épületekre. Este, amikor kigyúlnak a fények, az itt lakók álomvilágban érezhetik magukat.A Collegium Budapest eddig csak bérelt lakásokban tudta elhelyezni ösztöndíjasait. Várbéli székházában az előadótermeknek, a könyvtárnak, az irodáknak, munkaszobáknak és a kiszolgálóhelyiségeknek jutott hely. Fred Girod, a CB örökmozgó titkárának szívéről most legördülhettek a kövek. Évek óta ő harcolt, tárgyalt azért, hogy legyen saját vendégházuk. Most megvalósult az álom. Az avatás ünnepélyességét emelte, hogy előző este Stig Strömholm professzor, az Academia Europaea svéd elnöke tartott előadást a collegiumban.A vendégházban huszonhét teljesen felszerelt lakás kapott helyet: tizenhárom 45 négyzetméteres garzon, nyolc két- és négyszemélyes, galériás és négy 100 négyzetméteres, ahol a nagyobb családdal érkező ösztöndíjasokat is el tudják helyezni. A Szabó Ilonka utcai épületszárnyba került a gondnok lakása. Az épület teljes felügyeletét központi számítógép látja el, amely mindent „lát”. A szobákban beépített natúr bükkbútorok, igényes ülőgarnitúrák, pasztellszínű függönyök (Pauli Anna textilművész munkái). Az itt lakók kényelmét két szauna, klub és fitneszközpont is szolgálja. A belső tereket nemrégiben végzett képzőművészek: Asztalos Zsolt, Bálványos Levente, Herczeg Nándor, Kapitány András, Zsári Zoltán, Wolsky András festészeti és plasztikai alkotásai díszítik. A fiatalok a Maurer Dóra és Beke László által meghirdetett meghívásos pályázat nyertesei. Mindnyájuknak ez az épület adta az első „nagy” bemutatkozási lehetőséget.Az 1997-ben meghirdetett meghívásos pályázatot megnyerő építész házaspárnak öt magyar és egy osztrák építész volt a versenytársa. Két párhuzamos, de tíz méter szintkülönbséget mutató utca közé kellett tömblezáró építményt tervezniük. „Kellemes kalodába” zárva dolgoztak, hiszen a helyszínnel szigorú megkötések jártak. A valóságos topográfiai viszonyokból és a funkciókból következő igényeknek megfelelően többször is módosítaniuk kellett alapötletüket – három egymásba illesztett hasábot képzeltek el –, de amint mondják, épp ez jelentette számukra a legtöbb élvezetet. A legnagyobb sikerélményt pedig az, hogy a házon nem látszik, hogy új – mondja nevetve Csomay Zsófia.Jövőre lesz tíz éve, hogy elég nagy vihart kavart a hír: a régi budai városháza gyönyörű barokk épületét egy „szűk” elitet – évente húsz-huszonöt nemzetközi hírű tudóst – befogadó intézmény, a Collegium Budapest kapja meg a magyar kormánytól. A CB a berlini Wissenschaftskolleg rektorának, Wolf Lepeniesnek a kezdeményezésére, a princetoni Institute for Advanced Study mintájára jött létre, a maga nemében elsőként Kelet-Közép-Európában. Az a célja, hogy inspiráló környezetet teremtsen azzal, hogy a legkülönbözőbb tudományágak képviselőit gyűjti össze alkalmi közösségbe. Antall József, az akkori miniszterelnök és Kosáry Domokos, az Akadémia akkori elnöke segédkezett életre hívásánál. A megnyitásához szükséges pénzt osztrák, francia, holland, magyar, német és svájci összefogással sikerült előteremteni. Az első rektor Vékás Lajos jogászprofesszor volt.A háborgók föltehetőleg nem értették, milyen nyitást jelent ennek az intézménynek a léte, és milyen fontos szerepet játszhat az országkép alakításában. (Tudjuk – vagy mégsem? –, hogy az országkép-alakításra az élő, személyes kapcsolatok a legalkalmasabbak.) A CB azonban túlélte a viharokat. Találkozóhelyül és eszményi munkahelyül szolgál – több hónapra, egy évre – a Nyugatról és a Kelet-Közép-Európából érkező tudósoknak (a magyarok közül elsősorban a vidékieknek). Az ösztöndíjra pályázók anyagát tudományos tanács bírálja el, amelynek első elnöke a nagy francia történész, Georges Duby volt. Többször tartott ő is előadást a Collegium Budapestben a legkülönbözőbb tudományterületeket képviselő, Nobel-díjas tudósokkal egyetemben. Jól megfér itt egymás mellett, sőt tanul egymástól a természet- és a társadalomtudós, a biológus és a zenetörténész. Az idén például fizikusaik a fővárosi önkormányzat közlekedési szakértőinek tartottak bemutatót, számítógépen modellezték a közlekedési dugókat és elhárítási lehetőségeiket. Biológusuk konferenciát szervezett a Tisza ciánszennyezéséből adódó környezeti katasztrófa következményeiről. A legfontosabb nyilvános esemény az a nemzetközi konferencia volt, amelyet ebben az intézményben rendezett meg az Európai Bizottság, Régiók a kibővített Európai Unióban címmel.Az idén ősztől a Collegium Budapest az Európai Unió 5. keretprogramjából is kap támogatást három évre mint „kiválóságközpont”. Harmadik helyezést ért el a csatlakozásra készülő országok kutatóintézetei számára kiírt pályázaton 186 jelentkező közül, majd együttműködést kezdeményezett a másik öt magyar nyertessel. (A CB az elérhető 50 pontból 49-et szerzett meg. A kiválóságközpont különben saját „találmányuk”, ötlete egyik konferenciájukon merült fel 1997-ben.)Klaniczay Gábor rektor azt szeretné, hogy szorosabbra fűzzék a Kelet és Nyugat közti kapcsolatokat, hogy az értelmiségi helytállás és az új európai sokféleség megtestesítője legyen a Collegium Budapest Európa közepén, híven a magyar értelmiség több évszázados hagyományaihoz – amint mondta, amikor átvette a vendégház kulcsát Dan Brandströmtől, a Svéd Nemzeti Bank jubileumi alapítványának képviselőjétől.A cél az, hogy a CB ösztöndíjasai egyre inkább az itteni egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve dolgozzanak, és ne zárkózzanak „elefántcsonttoronyba”. Ez a veszély nem is nagyon fenyeget, mert többségük szeret szórakozni, színházba, moziba, koncertre, társaságba járni, kirándulni. Kíváncsiak az itt élőkre, némelyikük még magyarul is megtanul elég jól. Távozásuk után is tovább ápolják a saját országuk, városuk, intézetük, egyetemük meg a mieink közti kapcsolatokat. A Budapesttől Varsón át Cambridge-ig kiadott, a budapesti kutatások eredményeként összeállított kötetekben a Collegium Budapest „ösztönző szellemi légkörét” dicsérik. A svájci Urs Altermatt is, akinek A szarajevói jelzőtűz című könyve nemrégiben jelent meg az Osiris Kiadónál. Altermatt arról beszél, hogy ezt a munkáját, eltérően a korábbiaktól, világjáró körútjai, előadások, beszélgetések ihlették – és mindenekelőtt az a tapasztalat, hogy mivel „a nyugat-európaiak a vasfüggöny miatt Európa keleti felét gyakorlatilag szem elől tévesztették, a kommunizmus sötétítő függönye mögött alig-alig érzékelték” ennek a régiónak „a kulturális sokszínűségét”.A Collegium Budapest most új tervekkel áll elő: párizsi, berlini, prágai intézetekkel közösen vesz részt egy EU-programban, 2001-re, a tízéves évfordulójára konferenciát tervez Társadalomtudományok Kelet-Európában címmel, és közös társadalomtudományi kutatási programon dolgozik berlini, párizsi, pisai, bukaresti társintézetekkel.