Az áramszolgáltatók érdekeltek a versenyben

A villamosenergia-ipari érdekegyeztető fórum tegnapi ülésén az árampiac liberalizálásának üteméről, a villamosenergia-törvény tervezetének újbóli parlament elé kerüléséről és a működési modell felépítéséről tárgyaltak a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Villamos Művek Rt., az áramszolgáltatók és az iparág szereplőinek képviselői.Legrosszabb esetben is, tehát ha kudarcot vall a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. az erőművekkel folytatott tárgyalásain, akkor is csupán 39 milliárd forint lesz a befagyott költségek összege a piacnyitás teljes, tízéves időszakában – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára.Ezt a veszteséget a MVM Rt. fizeti ki azoknak az erőműveknek, amelyekkel hosszú távú szerződést kötött az elektromos áram megvásárlására, de végül is nem vásárolja meg, tekintettel arra, hogy az országnak nincs szüksége a szerződött, teljes energiamennyiségre. Az MVM Rt. kiadását konszolidálják majd egy olyan alapból, amelyet részben az áramdíjakból, a tarifákból, valamint a határon átnyúló kereskedelemből származó pénzzel tölt fel. A piacnyitás során abszolút értékben nem csökkenne az áram ára, viszont drasztikusan tompulna annak emelkedése – mondta Hónig Péter, amit azzal indokolt, hogy jelenleg évente 13-14 milliárd forint többletet fizetnek a fogyasztók a többletkapacitások, illetve a korszerűtlen, gazdaságtalanul működő erőművek miatt. Ezt az összesen 4 százalékos többletkifizetést is meg lehetne spórolni a piacnyitással.Boross Norbert, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete kereskedelmi tagozatának titkára szerint az érdekegyeztető fórum ülésén bemutatott működési modell nem adott konkrét választ több vitás kérdésre, így például arra sem, hogy az átmeneti időszakban a közüzemi és versenyszféra együttes működtetésénél miként lehet elkerülni a keresztfinanszírozást. Emellett bizonyos piaci szereplők láthatóan domináns elbírálásra számíthatnak, amely megkérdőjelezi az egyenlő versenyfeltételek létrejöttét. Az áramszolgáltatók továbbra is a versenyben és a piacnyitásban érdekeltek, de pontosan meghatározott törvényi feltételek megléte mellett, melyek garantálják a tiszta verseny feltételeit is. Boross Norbert jelezte azt is, hogy remélhetően a törvény tervezetének parlamenti vitája előtt még újabb szakmai egyeztetések fogják követni ezt a mostani találkozót.Dr. Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) főtitkárának értelmezése szerint a Gazdasági Minisztérium felvázolt menetrendje alapján a piacnyitásra legkésőbb 2002. január 1-jén kerülhet sor. Első lépésben 25 százalékos nyitással lehet számolni, míg a teljes nyitás a korábbinál vélhetően gyorsabban következhet be. Az IEF szerint mindez azt jelenti, hogy a villamos energiáról szóló törvénynek legkésőbb jövő év második fél évében hatályba kell lépnie, hiszen ezzel együtt még jó néhány törvényi feltételt is biztosítani kell a liberalizált piac működésének megteremtéséhez.