Belső bírálatok Soltnak

A parlament alkotmányügyi bizottsága tegnap egyhangúlag elfogadta a bíróságok helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) múlt évi tevékenységéről szóló jelentést. A Magyar Nemzet ugyanakkor arról értesült, hogy Solt Pál támogatottsága bírói körökben napjainkra jelentősen csökkent. A lapunknak nyilatkozó számos bíró egyenesen a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az OIT elnöke távozásával látna lehetőséget arra, hogy a bíróságok helyzete normalizálódjon.Mára egyértelműen kiderült, hogy Solt Pál személye képezi a legnagyobb akadályt a kormány, illetve a bírói hatalmi ág közötti kapcsolat megnyugtató rendezésében – nyilatkozta több, neve elhallgatását kérő bíró, akik szerint az elnök „uralkodása” során nemegyszer kivívta kollégái ellenszenvét. Solt Pál évekig aranymetál színű Mercedesével – amelynek egyedi rendszáma sokatmondóan LFB 001 –, valamint egy követőautóval jelent meg vidéki rendezvényeken. Az LB elnöke csupán egy éve számít védett személynek, ám ennek ellenére az ezt megelőző időszakban is közpénzen, évi több tízmillió forintért magántestőrséget tartott fenn. Értesüléseink szerint a biztonsági emberek már Solt érkezése előtt egy nappal terepszemlét tartottak a vidéki események helyszínén.A Legfelsőbb Bíróság elnöke környezetének föltűnt az is, hogy közpénzek igénybevételével Solt Pál meglehetősen sokat jár külföldre, számos alkalommal megmagyarázhatatlan okból. Hozzátették ugyanakkor, hogy ezen állítás megfogalmazásakor nem a hivatalos utakra gondoltak. Solt Pál, aki 1990 óta tölti be elnöki tisztségét, működése alatt egyik igazságügy-miniszterrel sem tudott felhőtlen viszonyt kialakítani. Információink szerint Balsai Istvánnal is voltak nézeteltérései, de Vastagh Pállal való kapcsolata kifejezetten rossz volt. A Dávid Ibolyával folytatott kisebb-nagyobb pengeváltások pedig önmagukért beszélnek. Solt kollégái szerint nem tett jót a kormány és a bíróságok kapcsolatának az sem, hogy az Orbán-kabinet megalakulását követően – egyes értesülések szerint – Zanathy János, az OIT hivatalvezetőjének tanácsára nem ment el a kormányfővel egyeztetett találkozóra. Ezt az információt erősíti meg a Magyar Demokrata írása is, amelyre Solt Pál eddig nem reagált. Az LB elnöke tegnap a parlament alkotmányügyi bizottságáról távozóban lapunk megkeresésére sem volt hajlandó nyilatkozni.A bizottság egyhangúlag elfogadta a bíróságok helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) múlt évi tevékenységéről szóló jelentést. Solt Pál elmondta, hogy bízik a bírói hatalmi ág támogatásának növekedésében. Ugyanakkor jelezte, hogy a bíróságokon az elmúlt két évben nem növekedett a bérek reálértéke és – mint fogalmazott – kétségkívül lemaradás érezhető a bírák saját illetményét és a bíróságoknak jutó pénzt illetően is. Közölte: nem okoz örömet a bírák körében az sem, hogy az elmúlt két évben egyikük sem részesült állami kitüntetésben. Solt Pál szerint az ügyészséget és a bíróságot „egy nívón” kellene kezelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg az ügyészségi fejezet költségvetési támogatása 23 százalékkal, addig a bírósági fejezeté csak 3,2 százalékkal növekszik. Kitért arra is, hogy egy közvélemény-kutatás adatai szerint a bíróságok megítélése összességében kedvező a lakosság körében.Vastagh Pál (MSZP) szerint kormánypárti politikusok, kormányzati tényezők egyes megnyilvánulásai – például a metróper ügyében – a bíróságokkal kapcsolatos politikai nyomásgyakorlásnak minősíthetők. A kormánypárti képviselők visszautasították Vastagh jelentését. Solt Pál kifejtette: a magyar bírók függetlenül működnek. Függetlenségük alapja, hogy elmozdíthatatlanok posztjukról 70. életévük betöltése előtt.A testület egyhangúlag elfogadta a legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség 1998–1999. évi munkájáról. Polt Péter legfőbb ügyész szólt arról, hogy 1998–99-ben is 94 százalékos volt az ügyészség váderedményessége. Tudomása szerint az Igazságügyi Minisztériumban készülő korrupcióellenes törvénycsomag olyan többletfeladatokat ró majd az ügyészségre, amelyeket csak jelentős fejlesztések révén tudnának megoldani.