Gyengén teljesít a bankrendszer

A bankrendszer jövedelmezősége 1999-ben erős differenciálódás mellett, összességében nagyon gyenge volt – áll a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásról készített elemzésében. A tőkearányos jövedelmezőség az inflációt jóval alulmúlja, így a bankrendszer reálértéken továbbra is tőkevesztő. A múlt évben tovább nőtt a veszteséges bankok aránya, 15 kereskedelmi bank és három lakás-takarékpénztár termelt deficitet.A bankrendszer adózott eredménye 1999-ben 24 milliárd forint volt, szemben a megelőző évi 133,6 milliárdos veszteséggel. Az utóbbi eredményt viszont torzította a Postabank, az MFB és a Reálbank 1998-ban elkönyvelt, korábbról felhalmozott, együttesen 183 milliárd forintos vesztesége. Ezzel korrigálva az adatokat, az 1998-as eredmény csaknem 40 milliárd forint, ami 1999 végére 21,4 milliárd forintra csökkent.Az MNB szerint az eredmény csökkenését a céltartalékolási terhek mellett a költségek további növekedése idézte elő. Az elmúlt évekhez hasonlóan a költségek növekedését nem tudta ellensúlyozni a pénzügyi tevékenységből származó nyereség.A magyar bankok bruttó működési eredményében továbbra is a kamatjövedelem a meghatározó, 70 százalékos részesedéssel, a nem kamatjellegű jövedelmek 30 százalékos részaránya jóval elmarad az EU 41 százalékos átlagától. Pozitív fejleménynek tartja a jegybank, hogy a jutalékjellegű jövedelem részaránya 17 százalékra növekedett.Bár a csökkenő kamattendencia kedvezőtlenül érinti a bankok összesített kamatbevételét, a jövedelemre láthatóan jótékony hatással van az, hogy a forrásoldal gyorsabban árazódik át. Ennek ellenére a kamatmarzs 0,6 százalékponttal csökkent az év folyamán. A hitelezési aktivitás növekedésének következtében 8 százalékponttal nőtt a hitelek utáni kamatbevételek részaránya.A céltartalékképzés és -felszabadítás negatív eredménye 47 százalékkal nagyobb az 1998. évinél, ami annak a következménye, hogy a növekvő céltartalékképzés mellett csökkent a felszabadítás mértéke.A működési költségek növekedése ismét meghaladta az inflációs rátát. A bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredményének növekedési ütemét jelentősen meghaladta a költségek 15 százalékos növekedési üteme, amelynek folytán a bankrendszer költséghatékonysága tovább romlott 1999-ben. A költségeken belül kiemelkedő mértékben emelkedtek az elmúlt évek beruházásainak következtében az értékcsökkenési leírások. A bérleti díjak 25 százalékkal nőttek, ami azzal lehet leginkább összefüggésben, hogy a pénzintézetek egyre inkább bérlik ingatlanaikat, mint tulajdonolják.A költséghatékonyság romlása a létszámhatékonyság növelése mellett valósult meg tavaly: a banki alkalmazottak létszámának csökkenése tovább folytatódott, így mind az egy főre jutó mérlegfőösszeg, mind az egy főre jutó működési eredmény növekedési üteme meghaladta a teljes mérlegfőösszeg, illetve működési eredmény növekedési ütemét.