Hatalmi káosz Belgrádban

Kostunicáéknak mind keményebb politikai harcot kell vívniuk: a forradalom napjaiban létrehozott válságstábok intézkedéseivel dacol a bukott hatalom és Szlobodan Milosevics bizalmasaiból álló szerb kormány. Vojiszlav Kostunica elnök szándékai ellenére Marjanovics miniszterelnök vette át az ellenőrzést a rendőrség fölött, majd a kormányzat nyilatkozatott adott ki, melyben törvénytelen cselekedetekkel vádolta és bűnözőnek nevezte Kostunicát.Még mindig a megdöntött hatalom ellenőrzése alatt áll a rendőrség, vallják be maguk a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetői is. A titkosrendőrség egyenesen ellenségesen viselkedik. Az új hatalom képviselőinek munkatársait például több órára őrizetbe vette, minden magyarázat nélkül. A demokratikus erőkhöz átálló – és gyorsan beépülő – politikusok ugyancsak nagyon megnehezíthetik a DOS dolgát. A független belgrádi B-92 rádió beszámolt arról, hogy Mirko Marjanovics miniszterelnök Konstunica szándékai ellenére maga vette át az ellenőrzést a százezer fős rendőrség fölött. Ezt követően a kormányzat bejelentette: arra törekszik, hogy visszaszerzi az ellenőrzést az elmúlt napok során lakossági akciókban átvett intézmények fölött. A Szerbiai Szocialista Párt közölte, hogy nem hajlandó folytatni a tanácskozást a DOS vezetőivel az átmeneti szakértő kormány létrehozásáról, amíg nem szűnik meg – mint fogalmazott – a törvénytelenség az országban.A szerb kormány tegnap bejelentette, hogy tovább kívánja irányítani a nagyobbik jugoszláv köztársaság ügyeit, és nem vesz tudomást az új jugoszláv elnök testületeinek döntéseiről.A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) négy kulcsfontosságú szerb minisztérium, köztük a belügyi tárca közös ellenőrzését javasolja a kormánypártoknak – jelentették be tegnap Belgrádban. Zoran Djindjics, a DOS válságtörzsének vezetője elmondta, hogy az igazságügyi, a pénzügy-, a tájékoztatási és a belügyminisztérium közös ellenőrzését javasolják majd a Milosevics szövetségeseiből álló jelenlegi szerb kormánypártoknak. A közös ellenőrzés nem járna nagy személycserékkel. Djindjics közölte: a DOS péntekig ad határidőt a kormánypártoknak arra, hogy végleges választ adjanak. Amennyiben ez elutasító lesz, a DOS előrehozott parlamenti választásokat követel majd Szerbiában. Djindjics utcai tüntetésekkel fenyegetőzött arra az esetre, ha ez utóbbi követelést is elutasítanák a kormánypártok.Nebojsa Csovics, a DOS egyik vezetője szerint a szocialistáknak és a radikálisoknak (közben ugyanis e két párt ismét egymásra talált) mindenképpen tárgyalniuk kell a demokratikus pártokkal, mivel „valamennyien veszélyben vagyunk”. Meg kell állítani az anarchiát – hangoztatta. A szociáldemokrata Zsarko Koracs egyenesen „a baloldaliak illegális visszatérésére” figyelmeztette a jugoszláviai nyilvánosságot.Első lépésként akadályozzák a tanácskozást az átmeneti kormányról, majd meggátolnák a december 17-re kiírt idő előtti szerbiai választásokat. Ezt követné a vállalatok erőszakos átvétele, a JUL aktivistáinak ugyancsak erőszakos fellépésével pedig zűrzavart idéznének elő, ami után azt állíthatnák, hogy a DOS nem ura a helyzetnek. Ez pedig ürügyül szolgálhatna a fegyveres fellépésre. Koracs felszólította a lakosságot, hogy vonuljon ismét az utcákra, s értesse meg végre Milosevicsékkel, hogy letelt az idejük.Belgrádban mindeközben egymásnak adják a kilincset Kostu-nica, az új jugoszláv elnök vendégei. Kedden Védrine francia külügyminiszter járt nála, s ígérte meg az EU-támogatást. Tegnap Bodo Hombach, a délkelet-európai stabilitási paktum koordinátora tanácskozott a jugoszláv fővárosban az ország EU-integrálásának folyamatáról.Mindeközben Orbán Viktor miniszterelnök reméli, hogy hamarosan helyreállnak a természetes gazdasági kapcsolatok Magyarország és Jugoszlávia között. A kormányfő a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában kifejtette, hogy Magyarországnak elsődleges érdeke volt a szankciók feloldása, mivel az országot mintegy másfél milliárd dolláros kár érte az elmúlt években. Beszámolt arról, hogy részben még megvan a százmillió dolláros hitelalap, amelyet a koszovói háború után hozott létre a kormány a magyar vállalatok szerbiai befektetéseinek ösztönzésére, és a napokban tárgyal a pénzügyminiszterrel ezen összeg megkétszerezéséről.