Jugoszlávia tagja lesz az ENSZ-nek

Jugoszlávia hamarosan tagja lesz az ENSZ-nek – jelentette be Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet, miután Skopjéban tanácskozott Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnökkel elsősorban a daytoni megállapodás és a Koszovóra vonatkozó BT-határozat megvalósításáról, valamint a menekültek, az eltűntek és az albán bebörtönzöttek kérdéséről, Crna Gora és Szerbia viszonyáról és a JSZK visszatéréséről a nemzetközi közösségbe. Belgrád kérni fogja felvételét a világszervezetbe, s nem fog csökönyösen ragaszkodni a jogfolytonossághoz. Kostunica nyilatkozatában megerősítette, hogy „egyes kérdésekben egyetértettek, sok kérdésben viszont nem”. Solanával – aki a bombázások idején NATO-főtitkár volt – „nehéz tárgyalásokat” folytatott. A NATO-légicsapásokat mindig is keményen elítélő Kostunica szerint ugyanis a NATO felelőssége nagyobb, mint a belgrádi rezsimé, mert hatalma is nagyobb.A jugoszláv elnök a skopjei informális csúcsot méltatva úgy értékelt, hogy Jugoszlávia a „kitárt főkapun” tért vissza a Balkánra, s „viszszanyerte politikai súlyát a térségben, ám ez semmiképpen nem veszélyezteti szomszédait”. A Balkán többé nem lőporos hordó, hanem a béke övezete – mondta. Tegnap egyébként egy másik találkozón Bukarestben Jugoszláviát teljes jogú tagként hivatalosan is felvették a délkelet-európai stabilitási paktum országai közé.Némileg enyhült a jugoszláviai politikai feszültség, miután megalakult a szerb átmeneti szakértői kormány, s miután Milutinovics szerbiai elnök az új kabinet javaslatára feloszlatta a parlamenetet, Dragan Tomics házelnök pedig december 23-ra hivatalosan is kiírta a szerbiai parlamenti választásokat. Szerbiában ezzel máris kezdetét vette a választási kampány. A nem egészen két hónap múlva esedékes újabb megmérettetéstől a megfigyelők azt várják, hogy megerősíti a szövetségi választásokon tapasztalt tendenciákat, tehát a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) – ha fennmarad a pártkoalíció – előretörését, a mostani rezsimpártok felmorzsolódását, a szélsőséges pártok marginalizálódását. A helyzetelemzők azonban nem mind értenek egyet abban, hogy a szerbiai választások csak a szövetségiek ismételt győzelmét hozhatják. Két hónap hoszszú idő, addig pedig a Jugoszláviában hatalomra jutott párttömörülésnek bizonyítania kell. A türelmi idő itt most nagyon rövid. Az áramkikapcsolások miatti elégedetlenség lassanként Kostunicáék felé fordul, mondván: nem tudnak rendet tenni. Sokan ugyanis szabotázsra gyanakszanak, az áramszolgáltatók illetékesei hiába teszik közzé a tényeken alapuló magyarázataikat, mind kevesebben hiszik el, hogy ez a helyzet elkerülhetetlen volt. Napi 18 órára vonják meg ugyanis az áramszolgáltatást (minden nyolc órában csak két órára kapcsolják be a négy csoportba osztott fogyasztókat). Ilyen drasztikus restrikciók soha nem voltak.A terjedő bizalmatlanságra utal az Otpor teljes újságoldalnyi hirdetése, amelyen öles betűkkel áll: Csak figyelünk benneteket. A figyelmeztetés a régi, de az új hatalomnak is szól. A szocialista befolyás még mindig túl erős, s alaposan megnehezíti a rendszerváltozást. A legújabb példa erre, hogy a távozóban levő igazságügy-miniszter elutasította Kostunica államfő kezdeményezését a 12 évre ítélt Flora Brovina albán nemzetiségű írónő kegyelmi ügyében. Brovina asszony felett a Milosevics-rezsim bírósága mondta ki a súlyos ítéletet. Az volt a vád ellene, hogy segítette az albán szakadármozgalmat. A demokratikus közvélemény szerint közönséges kirakatperről van szó, Brovina asszony ártatlan. Jojics miniszter szerint azonban csak a bíróság határozhat arról, hogy bűnös-e valaki vagy sem. Kostu-nica elnök pedig egyetlen elfogadható okot nem hozott fel, ami alapján Brovina aszonyt szabadon lehetne bocsátani, érvelt a távozó miniszter.Napokon belül ismert lesz a jugoszláv szövetségi kabinet összetétele is, a jövő héten pedig fel is áll a kormány. A kormányfő, mint ismeretes, a montenegrói Zoran Ziszsics (Crna Gora-i Szocialista Néppárt) lesz, helyettesei pedig Nebojsza Csovics (DOS) és Szpa-szoje Krunics (SPO). Értesülések szerint a külügyminiszteri tárcát Goran Szvilanovics, a DOS egyik vezetője, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke kapja.