Kárpátalja magyarsága

Az Erdős-Kárpátok és a Nagyalföld találkozási pontján fekvő tizenháromezer négyzet-kilométernyi terület történelmi neve Kárpátalja. A lakosság kevert. A különböző szláv etnikumok mellett – amelyek közül meghatározó a rutén – magyarok, németek, zsidók és románok is jelentős számban éltek, illetve élnek e tájon. Átfogó, a régészet, a történelem, a néprajz, az ipar és a kultúra minden területére kiterjedő munka – talán a múlt század végén kiadott megyemonográfiákat, köztük Lehoczky Tivadar ma is megkerülhetetlen Bereg vármegyéjét kivéve –, amely „Rákóczi földjének” múltját és jelenét felmérte volna, sosem készült.Dupka György most közzétett „honismereti kézikönyve” sem törekszik teljességre. Fő célja megismertetni a kárpátaljai – nehezen meghatározható lélekszámú – magyarság mai helyzetét és állapotát, politikai, kulturális, egyházi és gazdasági intézményeit, olykor reménytelen küzdelmeit, sokszor nem is a minőségi emelkedésért, hanem csak a puszta megmaradásért.Kárpátalján a színmagyar területek mellett jelentős azoknak a szórványmagyarok lakta városoknak és falvaknak a száma, ahol népünk fokozatosan szorul háttérbe, elveszíti iskoláit, értelmiségét, nemzeti önismeretét és identitását, fogy és őrlődik a háttérből tudatosan irányított és folyamatos szláv expanzió következtében.Dupka György könyvének tán legfontosabb fejezetei azok, amelyek hírt adnak az egyes települések nemzeti-nemzetiségi arányainak történelmi változásairól, mai demográfiai helyzetéről, illetve az ott élő magyarság egyházi és kulturális intézményeiről. Ahogy a kárpátaljai élet minősége, a nemzeti statisztikák alakulása is siralmas. A helyi magyar lakosság főként aktív korú képviselői ezrével fordítanak hátat szüleik, nagyszüleik földjének, és a kilátástalan gazdasági, mentális nyomorúság elől áttelepülnek Magyarországra. Vannak, akik megpróbálnak szembefordulni a romlással. Gazdasági és kulturális, egyházi és hagyományőrző csoportok, egyesületek, tudós- és iparosközösségek, folyóiratok és alapítványok születnek. Minden tiszteletet és segítséget megérdemelnek, de hogy juthatnak-e valamire, több mint kétséges. Mert Ukrajnának jelenleg arra sincsen ereje, hogy a maga legégetőbb gondjait-bajait megoldja, nemhogy gyanakvással figyelt nemzeti kisebbségeinek ügyét felkarolja. (Dupka György: Kárpátalja magyarsága. Nyelv és Lélek Könyvek, Budapest, 2000. Ára: 1150 forint)