Királyi városok

A borító, amin először megakad az ember szeme. Persze, mondhatnánk azonnal, minden könyvnek a borítóját látjuk meg elsőként... Ám ez a borító mégis más: ránézünk, és nyomban kedvünk támad kézbe venni, belelapozni. És nemcsak azért, mert szép. A Magyar királyi városok című fotóalbumról van szó, ami pedig beborítja, az nem más, mint a magyar koronázási jelvények egyike, a palást.Az Esztergomot, Székesfehérvárt, Veszprémet, Visegrádot és Budát bemutató album a helyszíneknek megfelelően öt részből áll. Mind az öt várost a legjellegzetesebb látképével vezeti be, majd valamennyit igyekszik részleteiben is megmutatni. Esztergomot, ahol első királyunk, István született, ahol a magyarországi freskófestészet legkorábbi emlékei találhatók, ahol Vitéz János püspök élt, ahol Bakócz Tamás érsek tevékenykedett. Ahol a Főszékesegyházi Könyvtár és hazánk legnagyobb egyházi gyűjteménye, a Keresztény Múzeum található. Székesfehérvárt, a koronázóvárost, amelynek neve első írásos nyelvemlékünkben is fellelhető, ahol századokon át őrizték a koronázási jelvényeket, ahol I. Ferdinándig a magyar uralkodókat megkoronázták, és ahol a legtöbb Árpád-házi királyunk nyugszik. Veszprémet, a királynék városát, ahol az uralkodók hitveseit koronázták meg, és ahol elkészült – a kötet borítóján látható – egyedülálló művészeti alkotás, a koronázási palást is a XI. században. Visegrád, amelyet a királyok nyaralóhelyeként ismerünk, és amely aranykorát Zsigmond uralkodása alatt élte. Ahol a magyarországi reneszánsz egyik kiemelkedő emléke, Mátyás sokáig nem létezettnek vélt nyaralója állt. Végül Budát, amely egyszerre a legrégebbi és a legújabb magyar királyi székhely, hiszen a buda tisztséget viselő Kurszán székhelye volt, és a legenda szerint itt temették el Árpádot. Budát IV. Béla tette királyi központtá. Itt koronázták meg IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt. A királyok és királynék története természetesen elválaszthatatlan az ország történetétől, így az uralkodói központok és történetük bemutatásával – még ha nagy vonalakban is – egyben államunk elmúlt ezer évét is végigtekinti a kötet, képekkel és szöveggel. Megjelennek királyaink és királynéink hétköznapjai, az országfordító események, de megjelenik az öt legrégebbi magyar város jelene is.(Magyar királyi városok. Antall Péter és Gedai Csaba fotói Soltész István szövegével. Tervezte: Faragó István. Gabo Kiadó, Budapest, 2000. Ármegjelölés nélkül)