Korai hírek a kamatról

Vizsgálatot indít a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az MNB múlt heti kamatemelése kapcsán – értesült lapunk. Piaci hírek szerint néhány kereskedelmi bank már a bejelentés előtt a kamatemelési információ birtokában kereskedett a tőkepiacon.Ismeretes, hogy a jegybank október 11-én – a kormány számára is váratlanul – a gazdasági miniszternek is tett ígéretével ellentétben megemelte irányadó kamatait. Néhány bennfentes szerint azonban egyes kereskedelmi bankok a kamatemelési döntés bejelentése előtt nyolc perccel – közvetlenül a döntés után – megszerezték az információt, és a piac többi szereplőjének veszteséget okozva, a néhány percig még alacsonyabb kamatok mellett hitelfelvételbe kezdtek a bankközi piacon, hogy az így felhalmozott forrásokat a percek múlva már magasabb kamaton helyezzék ki.A hírrel kapcsolatban, lapunk információi szerint, a PSZÁF vizsgálatot indít. Miközben a hírek szerint egyesek már a bejelentés előtt hozzájutottak volna a kamatemelésről szóló információhoz, mások csak a szokásosnál később tudták meg mindezt. A Dow Jones hírügynökség már 15 óra 44 perckor ismertette a közleményt, a Reuters hat perccel később jelentette meg a hírt, MNB-s weblapjukra pedig csak 16 óra 10 perckor került fel az információ. A szóban forgó web-oldalra viszont az MNB tölti fel az adatokat. Az MNB szóvivője, Blahó Miklós lapunknak elmondta: a jegybank határozottan cáfolja, hogy bárki hamarabb tudomást szerezhetett volna a kamatemelésről. Egyedül a sajtó képviselői tudták meg pár perccel hamarabb a hírt, de ettől a pillanattól kezdve az információ már nyilvánosnak minősül.Szakértők szerint a PSZÁF-nak nem sok lehetősége van egy esetleges MNB–kereskedelmi bank illegális információáramlás szankcionálására, a pénzintézetek ugyanis előszeretettel minősítik banktitoknak a tőkepiacon lebonyolított ügyleteiket.Elemzők ehhez hozzáteszik: a fentihez hasonló információáramlás másik oldalán álló MNB adatait nemhogy a PSZÁF, de maga az Állami Számvevőszék sem ellenőrizheti. Egy, a neve elhallgatását kérő bankár lapunknak megjegyezte: a jegybank és a kereskedelmi bankok közötti illegális információáramlásról főként az évekkel ezelőtti nagy forintleértékelések idején keringtek pletykák a szakmában. Akkoriban sok jegybanki tisztviselő egyben kereskedelmi bankok vezetőségében is alkalmazásban állt. Ma már jogszabály tiltja ezt a tisztséghalmozást, de a bennfentes kereskedés sajnos gyakori a tőkepiacon – mondta.