Ljubljana, a jó tanuló

Európai ország, területe Magyarországénak egynegyede, mégis van tengere és hóval borított hegycsúcsa is. Hihetetlen, hogy ebbe a kicsi országba, Szlovéniába miként fér bele ennyi minden. Ausztriától a Karavankák csúcsai választják el, gyönyörű, negyven kilométeres tengerpartján található a Velencéhez hasonló Piran. Szlovénia több mint ezeréves küzdelme után 1991-ben vívta ki önállóságát. Kezdetekben – 745-től – a frank császárság, majd ezer évig Nagy Károly és német utódai, többek között az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá tartozott, majd Jugoszlávia részeként vészelte át a XX. századot. Végül a tíznapos „háborúval” érte el függetlenségét.A régió átalakulóban levő gazdaságai közül Szlovénia gazdasága a legfejlettebb. Az infláció mértéke évről évre növekszik ugyan, de a kezelhetőség határain belül marad. 1999-ben a bruttó hazai termék (GDP) egy főre jutó értéke 10 900 amerikai dollárnak felelt meg, amivel a volt szocialista országok közül leginkább, 68 százalékra megközelítik az európai uniós átlagot. A gazdaság szilárd alapokon áll, de még sok a tennivaló a privatizáció és a tőkepiac megreformálásának terén. A privatizáció egyre halaszthatatlanabb és 2000-ben esedékes végrehajtását a távközlésben, a bank- és a közüzemi szektorban tervezik. A külföldi beruházásokra vonatkozó korlátozásokat lassan felszámolják, amitől az elkövetkező két évben a közvetlen külföldi tőkebefektetések növekedését várják.Szlovénia számunkra azért is érdekes, mert ez az egyetlen olyan szomszédunk, ahol a magyar kisebbséget nagy becsben tartják, hiszen az olaszokkal együtt „őshonos kisebbségnek” számítanak. Megfontolandó azonban, hogy az „őshonos kisebbség” kategória kiszorít néhány, a magyaroknál és az olaszoknál jóval nagyobb számban jelenlévő kisebbséget: a horvátokat és a szerbeket. Amíg a magyaroknak parlamenti képviseletük, kultúrházuk és saját sajtójuk van az állam támogatásával, addig az ötször annyi horvátnak mindez nem jár. Ez a példa is azt mutatja, hogy Ljubljana viszonya nem felhőtlen keleti szomszédjával. A konfliktusnak elsősorban az az oka, hogy a szlovénoknak nagyon kevés tenger jutott, a part egy részének sorsáról pedig még nem döntöttek.Már több mint tíz éve szabad, demokratikus ez az ország, mégis érezni lehet az embereken, a házakon és az utcákon az önállóság kiharcolásának büszkeségét. Szlovéniának olyan a hangulata, mintha egy földbe ásott kincsesláda volna, amelyet nemrég találtak meg és a felnyitása után meghökkentő ragyogással tárulna elénk.