Mit mondanak a mai srácok?

”Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak a fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével” – ez a drámai nyilatkozat a rendszerváltozás óta minden év októberében elhangzik a közszolgálati rádióban, hallható az iskolák emlékünnepélyein. De vajon tudják-e a mai gimnazisták és egyetemisták, hogy mi történt 1956-ban?Egy, vidéki és fővárosi középiskolákban és felsőoktatási intézményekben – nem a tudományosság igényével – készített felmérésünk eredményei alapján próbáltunk képet kapni a diákság történelmi ismereteiről. Négy (nemcsak fővárosi) középiskola felsőbb évfolyamaiban és négy felsőoktatási intézmény első két évfolyamában osztottunk szét a diákok között több száz kérdőívet. Az alábbiakban az így kapott válaszokat összegezzük.Az 1947 óta először demokratikusan választott országgyűlés első ülése 1990. május 2-án iktatta törvénybe 1956 emlékét, s nyilvánította nemzeti ünnepnappá október 23-át. Az iskolákban nem tették kötelezővé az ünnepélyt, ezért a legtöbb helyen csak egy-egy mondatban jelzik, hogy az októberi szünetnapok oka az 1956-ról való megemlékezés.Örvendetes, hogy ennek ellenére az összes megkérdezett diák 90 százaléka tudta, hogy október 23-án az 1956-os forradalom kitörését ünnepeljük. A megkéredezett középiskolások 64 százaléka vallja azt, hogy az iskolában szerezte ismereteit, 22 százalékuk a családi történetekből, míg 9 százalékuk saját olvasmányaiból. A felsőoktatási intézményekben megkérdezettek is hasonló válaszokat adtak, így a közép- és felsőoktatást egybevéve a válaszadók 69 százaléka vallotta azt, hogy az iskolában, történelemkönyvekből szerezte idevágó ismereteit, míg 4 százalékuk egyáltalán nem rendelkezett ismeretekkel az 1956-os eseményekkel kapcsolatosan.Más kérdés, hogy milyen mélyek ezek az ismeretek. Arra a kérdésre, hogy ki az az 1956-hoz köthető magyar miniszterelnök, akit 1989-ben rehabilitáltak, a felmérésben részt vevő középiskolások válaszaiban 1-1 százalékban megtalálhattuk Szent Istvánt, Antall Józsefet, Tisza Istvánt, Horthy Miklóst és Németh Miklóst, 8 százalék Rákosi Mátyásra, 5 százalék pedig Kádár Jánosra voksolt. A megkérdezettek 37 százaléka egyáltalán nem tudott nevet mondani. A várakozásokkal ellentétben a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ismeretei sem alaposabbak ezen a téren. Itt a megkérdezettek 81 százaléka tudta csak azt, hogy Nagy Imre volt az a miniszterelnök, akit 1989-ben újratemettek. Így születtek az olyan válaszok, mint Göncz Árpád (2 százalék), Rákosi Mátyás, Horn Gyula, Lenin, Kádár János (1-1 százalék).A megkérdezett középiskolások nemzeti ünnepeink közül a legfontosabbnak augusztus 20-át (48 százalék) tartják. Ezt követi március 15. (39 százalék), október 23. (10 százalék) és május 1. (3 százalék). Az augusztus 20-át megjelölők mintegy fele a tűzijáték miatt döntött ezen ünnepünk mellett, s csupán 30 százalékuk emelte ki az államalapítás fontosságát. A rangsor hasonlóan alakult az egyetemisták, főiskolások körében is.Arra a hipotetikus kérdésre, hogy a válaszadó adott esetben feláldozná-e életét a hazáért, a megkérdezett fiatalok (egyetemisták és középiskolások) meglepően nagy számban adtak határozott „igen” feleletet: 9 százalékuk tartotta ezt elképzelhetőnek, míg 37 százalékuk adta azt a választ, hogy jelenleg nem tud ilyen helyzetet elképzelni, de nem zárja ki ennek lehetőségét. A megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy életét odaadni hazájáért idejétmúlt eszmének számít, ám családjáért, barátjáért kész lenne erre az áldozatra. A válaszadók mindössze kilenc százaléka gondolta úgy, hogy egyetlen ügy sem érhet meg ekkora áldozatot.