Pénzügykutató: egyensúly és növekedés

Az idei év jellemzője, hogy a magyar gazdaság dinamikus növekedése – hasonlóan az 1997-es évhez – az egyensúlymutatók javulásával párosul – hangzott el a Pénzügykutató Részvénytársaság tegnapi, a 2000–2001. évi makrogazdasági folyamatokról tartott sajtótájékoztatóján. A Pénzügykutató adatai szerint a bruttó hazai termék termelése 2000 első fél évében 6,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az év egészében 5,6 százalékos növekedés várható. A Pénzügykutató szerint a dinamikus növekedés forrása az élénkülő külső konjunktúrára rákapcsolódó magas exportütem. A cég prognózisa alapján az áruk és szolgáltatások exportjának volumenindexe 2000-ben 22 százalékkal növekedett az előző évhez képest, míg az import esetében 19,5 százalékos emelkedés tapasztalható.A Pénzügykutató számításai szerint a végső fogyasztás üteme megközelítőleg egy százalékkal elmaradt az előző évitől 2000-ben, ezen belül ugyanekkora csökkenés következett be a háztartások fogyasztásánál és a közösségi fogyasztás körében. Mérséklődés tapasztalható a beruházások növekedésének ütemében is. A foglalkoztatás bővülése idén nem volt jelentős, a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók létszáma mindössze egy százalékkal nőtt.Kedvezőtlen jelenségként értékeli a Pénzügykutató Rt. az infláció csökkenési ütemének lelassulását. A vártnál jóval magasabb érték elsősorban az importált inflációnak, az olaj világpiaci drágulásának és az euró gyengeségének tudható be. A Pénzügykutató idei évre 9,4 százalékos átlagos éves fogyasztói áremelkedéssel számolt, ám ezt az adatot a KSH tegnap közzétett szeptemberi számai miatt korrigálni kell. Az államháztartás deficitje idén a GDP arányában 3,1 százalékot tesz ki.A 2001-re vonatkozó előrejelzés szerint visszább húzódik az importált infláció, amit az euró megerősödése és az olajár-emelkedés megállása eredményez. A prognózis szerint az olaj éves világpiaci átlagára (az ideihez hasonlóan) 28–30 dollár között alakul majd. Tíz százalékot megközelítő növekedés várható a beruházásokban, és emelkedik mind a lakossági, mind a közösségi fogyasztás. Romlik ugyanakkor a folyó fizetési mérleg, ennek deficitje a GDP arányában eléri majd a 4,3 százalékot, szemben az idei 3,8 százalékos adattal. A fogyasztói árak növekedési üteme lassabban csökken a vártnál, éves átlagban 7,5–8 százalék közt alakul.