Surányi tudott a kaszinóügyről

Lapunk nem kapott meghívót Surányi György jegybankelnök tegnapi háttérbeszélgetésére, ahol szóba került az elnök, a nemzeti bank, a CW Bank és több más alperes ellen Nevadában folyó, lapunkban bemutatott kártérítési eljárás. Surányi a találkozón elismerte: megkapta a kaliforniai kaszinóügy anomáliáiról szóló leveleket, ám nem érezte úgy, hogy azokra válaszolnia kellene.Surányi Györgyhöz 1997 és 1998 között több levelet juttatott el a nevadai perben alperesként szereplő Graham Prett és William Armstrong, akik állításuk szerint a CW Bank megbízásából tevékenykedtek Kaliforniában. A Waltham GmbH és a CW Bank érdekeltségébe tartozó Great Western Casinos Inc. képviselői a várható veszteségek elkerülését célzó lépéseket sürgettek a jegybankelnöknél. Armstrong, aki szerint 120 millió dollár volt a tét, egy 1997. szeptemberi levelében azt írta neki, hogy „őrületes nagyságú pénzösszeget vesztünk, ha a dolgokat továbbra is így kezelik”.Surányi szerint komolytalan lépés lett volna reagálni a levelekre. A jegybankelnök – akárcsak az MNB korábbi közleménye – élesen bírálta lapunkat, anélkül, hogy érdemben cáfolta volna szerdai cikkünk állításait. Csupán annyit közölt, hogy a „leírtak nagy része nem igaz”. A perben szereplő ellenérdekelt felekről pedig azt hangoztatta, hogy nem ismeri őket és soha nem találkozott velük.Blahó Miklós, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője csak a Magyar Nemzetnek nem küldött meghívót a tegnapi háttérbeszélgetésére. Hosszas vita után egy munkatársunk végül megkaphatta a belépőt. Blahó ugyanakkor nem engedte be a kifogásolt cikk szerzőjét, mondván: „Nem lesz szó az ügyről.”Újabb vallomás került lapunk birtokába, amelyben Urs Hensel felperes, Graham Prett és William Armstrong alperesek mellett Robert Ross is azt állítja: az indián kaszinók ügyében Günther Hummelt, a Waltham GmbH igazgatója a CW Bank megbízottjaként adott megbízásokat Kaliforniában. A tanúként megnyilvánuló Ross szerint azért volt szükség a Waltham beékelésére a CW Bank és a Great Western Casinos (GWC) Inc. közé, mert az hivatalosan nem folytathatott szerencsejáték-tevékenységet.Láng László, a CW Bank végelszámolója és utolsó vezérigazgatója tegnap lapunknak elmondta: két évvel ezelőtt arra utasította Graham Prettet és John P. Searset, a GWC vezetőit, hogy gyűjtsenek bizonyítékokat, és nyújtsanak be egy ellenkeresetet Kaliforniában Hargitai György ellen. Láng ezzel elismerte, hogy a CW Bank kapcsolatban állt velük. A jelenleg az Egyesült Államokban élő Hargitaitól 1995 óta nyolcszázmillió schillinget próbál behajtani a bank. A jogi lépés válasz volt a vállalkozó árnyékában megbúvó Igor Ignatov és Urs Hensel, a most folyó per felperesének egy korábbi keresetére. A bírósági beadványokat a felek tavaly közös megegyezéssel visszavonták, a CW Bank ezzel együtt az egykor Hargitai György érdekeltségébe tartozó Waltham GmbH-tól is megvált.Láng kifejtette, hogy 1998-ban csupán megörökölte a Walthamot és vele együtt a kaliforniai indián kaszinóügyet. Így, ha a CW Bankban a történtek miatt bárki is felelőssé tehető, akkor az illetőt a korábbi vezetők között kell keresni. – Az egyes alperesek által megvádolt Frank Furst volt vezérigazgatót Bécsben feljelentette a CW Bank – emlékeztetett. A bankvezető cáfolta, hogy a CW Bank közvetlenül fizette volna William Armstrongot, akinek titkos megbízatást kellett teljesítenie Kaliforniában. – A bizonyítékként felhozott banki bizonylat csak azt igazolja, hogy a Waltham CW Banknál vezetett számlájáról ment ki az összeg – állította. A Magyar Nemzet birtokában lévő kérdéses dokumentumon ugyanakkor feladóként csak a CW Bank szerepel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Waltham-féle tartozásokat már évek óta „nulla értéken” tartja nyilván a CW Bank, így Urs Hensel felperes állításával szemben nem fűződhetett érdekük az indián törzsekkel szembeni követelések valódi értékének eltitkolásához.Szerdai számunkban beszámoltunk arról: Urs Hensel svájci vállalkozó – aki információink szerint a CW Bank felé nyolcszázmillió schillinges tartozást felhalmozó Hargitai György üzlettársa – százmillió dolláros büntetés megfizetését és külön-külön húszmillió dolláros kártérítést követel Surányi Györgytől, a Magyar Nemzeti Banktól, a CW Banktól és a Waltham GmbH-tól.