A cseh jegybank gondjai

Figyelemre méltó események történtek az elmúlt hetekben a Cseh Nemzeti Bank körül. Josef Tosovsky elnök bejelentette, hogy távozik posztjáról. Tosovsky több mint egy évtizedig állt a központi bank élén, elévülhetetlen érdemei vannak a rendszerváltozást követő gazdasági átalakításban, és Csehszlovákia szétválása után a cseh korona stabilitásának és átválthatóságának megteremtésében, továbbá az infláció alacsony szintjének megtartásában, valamint a cseh bankrendszer konszolidálásában. Döntésének politikai színezetű háttere, hogy a cseh parlament alsóháza, a szenátus elutasító álláspontja ellenére jóváhagyta a Cseh Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. Ezt a módosítást sokan a központi jegybank függetlensége elleni lépésnek minősítik. A törvénymódosítás ellenzői különösen azt nehezményezik, hogy az eddigi, alkotmányból eredő feladat, azaz a pénzügyi stabilitás biztosítása helyett ezentúl a jegybank kötelessége elsősorban az árak stabilitásáról való gondoskodás lesz. A módosított törvény alapján a központi bank gazdálkodását a legfelsőbb ellenőrző hivatal felügyeli. A bank működési és befektetési költségvetését a parlament hagyja jóvá, a CSNB ezután köteles konzultálni a kabinettel az árfolyamrendszerről és az inflációkezelési politikáról. A módosított jogszabály azt is kimondja, hogy a banktanács tagjainak fizetése nem haladhatja meg a kormánytagok fizetésének szintjét. A még hatályos törvény szerint a jegybank tanácsának tagjait az államfő nevezi ki hat évre. A módosítás szerint a köztársasági elnöknek a tanács tagjait már a kormány javaslata alapján kellene kineveznie. Jelenleg Václav Havel köztársasági elnök intenzív tárgyalásokat folytat a CSNB új tanácstagjainak kiválasztásáról, előreláthatólag a közeli napokban ki is nevezi a tanács tagjait.Igényes feladatok és a politikai színtéren bonyolult manőverezések várják a Cseh Nemzeti Bank leendő vezetését. Előbb vagy utóbb, de legkésőbb 2001 nyaráig emelnie kell a kamatlábakat, ami politikai vihart is kavarhat, különösen akkor, amikor a jegybank vezetését az államfő még a kormány előzetes hozzájárulása nélkül nevezi ki.A kamatlábemelés azért is elkerülhetetlen, mert az infláció mértéke az utolsó kamatlábnövelés óta szemmel láthatóan emelkedett. Ugyanakkor az államadósságok is egyre tornyosulnak, ami ugyancsak inflációgerjesztő tényező. A kamatlábnövelés szükségességére november elején a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztette Prágát. A valutaalap szakértői ugyanis úgy látják, ha a kormány újabb adósságokba keveredik, akkor az infláció növekedésének veszélye elkerülhetetlen. Ilyen helyzetre a CSNB-nek mindenképpen reagálnia kell.Kétségtelen, hogy a várható kamatlábnövelés gondokat jelent a politikusoknak is, hiszen megtorpanthatja a gazdasági növekedést. 2001-ben a politika szereplői, a kormány és a parlament már beavatkozhatnak a jegybank életébe. Következésképpen megnövekszik a CSNB kormányzójának politikai szerepe. A Bank Austria Creditanstalt egyik elemzője, Pavel Sobisek úgy látja, hogy a cseh jegybank feje szorosabb kapcsolatba kerül a politikusokkal, ám képesnek kell lennie a bank szükségleteinek előteremtésére, és egyidejűleg megtartani a kellő távolságot a politikusoktól, nehogy kétségek merüljenek fel a jegybank függetlenségének kérdésében.