A MIÉP kétfrontos harcba kezdett

Két olajfoltmentes párt maradt, a Fidesz és a MIÉP – állítja Lentner Csaba országgyűlési képviselő lapunknak adott interjújában. A MIÉP-es politikus szerint pártja kétfrontos harcba kezdett, mivel az ellenzék mellett főképp a kisgazdapárt irányából érkeznek rossz szakmai javaslatok. Ugyanakkor cáfolja, hogy eredendően az FKGP lejáratása lenne céljuk. Lentner Csaba úgy véli, hogy a Fidesznek 2002-ben új szövetséges után kell néznie a jobboldalon.Az utóbbi időben igen erőteljes támadásba lendült a MIÉP a Független Kisgazdapárt ellen. Erről Torgyán József is hasonlóképpen nyilatkozott. Felismerték a lehetőséget, hogy a MIÉP a csalódott kisgazda szavazóktól tud elvonni jelentős mennyiségű voksot 2002-ben.– Mi a dolgok lényegét nézzük, így eredendően nem a kisgazdapártot támadjuk, hanem egy-egy kisgazda törvényjavaslatot, az FKGP vezetésű minisztériumi intézkedést. A hiányosságokra mutatunk rá. Nem a szavatszerzés motiválja a MIÉP-et, hanem a magyar társadalom széles tömegeinek hathatósabb érdekképviselete. A meghirdetett kormányprogramtól ugyanis némely tárca egyre jobban eltér. Például a szövetkezetiüzletrész-törvényjavaslatukkal a kisgazdák nem a mezőgazdasági termelők érdekekit szolgálják. Ha a szövetkezeti parasztembertől elvesszük a pénzt azért, hogy a külső üzletrésztulajdonost kifizessük, nem segítünk az agráriumnak. Ráadásul az üzletrészek zöme spekulánsokhoz került, ugyanúgy, mint a kárpótlási jegyeké. Az utóbbi években 5-10 százalékos áron vásárolták fel azokat a pesti bróker cégek, ügyvédi irodák. Enyhén szólva igazságtalan lenne, ha a téeszben maradt parasztemberekkel fizettetnék ki ezeket a spekulánsokat 900 százalékos haszonnal.– A szövetkezeti üzletrészről szóló parlamenti vitában egy platformon áll a MIÉP a szocialistákkal és a szabad demokratákkal.– Még 1992-ben az Antall-kormány osztotta meg a szövetkezeti vagyont külső, illetve belső üzletrészekre. Most a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz sem támogatja a kisgazdák elképzeléseit. Az FKGP magára maradt ebben a kérdésben. A kisgazdapárt folyamatos meghátrálását látom, hiszen javaslataik sorra elvéreznek. A rossz szakmai döntéseik miatt a MIÉP kétfrontos harcba kezdett. A jelenlegi ellenzék mellett főleg a kisgazdapárt irányából jöttek azok a rossz szakmai intézkedések, amelyek ellen fel kellett emelni szavunkat. A holland parasztok betelepítési szándékát, a pápai repülőtér bezárását vagy a bábolnai mezőgazdasági rt. privatizációját nem tűrhetjük szó nélkül.– Milyen formában lehetne igazságosan kifizetni a külső üzletrésztulajdonosokat?– Csak az eredeti jogosultak és törvényes örököseik kapjanak pénzt, állami forrásokból. Nem lökhetünk százezer szövetkezeti parasztembert utcára azért, hogy egy átgondolatlan törvénnyel pénzügyileg tönkre tegyük a szűkösen is, de még működő téeszeket. A spekulánsoknak viszont ne fizessünk.– A költségvetést egyszer sem szavazta meg a MIÉP, idén sem fogja a kétévest. Melyek a legfőbb kifogásaik?– Két év alatt érdemi változás nem következett be a költségvetésben a korábbiakhoz képest. A mostani tervezetet azért utasítjuk el, mert a Fidesz jó szándéka ellenére sem szolgálja a családok életkörülményeinek tartós javulását, valamint a kis- és középvállalkozásoknak sem kedvez igazán. Azzal a technikai résszel, hogy két évre tervezzük a költségvetést, egyetértenénk, ha az hatásaiban valóban magyar költségvetés lenne. Ugyanakkor továbbra is a hagyományosan magyar kényszervállalkozások és a magánszemélyek fizetik meg az állami adóbevételek több mint 80 százalékát. A külföldi tőkeerős vállalkozások, pénzintézetek nem az anyagi erejükhöz mérten fizetnek. Nyereség-, áfa-, vám- és iparűzésiadó-kedvezményeket kapnak. A kormány 2001-re és 2002-re 480-500 milliárd forintos költségvetési hiánnyal számol. Ezt a multinacionális cégek igazságos arányú megadóztatásával csökkenteni lehetne.– Nem tart attól, hogy ha a MIÉP gazdaságpolitikája érvényesülne, jelentős működőtőkét vinnének ki az országból a nyugati befektetők, növelve a munkanélküliséget?– Nem félek attól, hogy kivonulnának, sőt a komolyabb beruházási szándékkal érkezők kerülnének előtérbe. Van egy elképzelésem a külföldi cégek honosítására vonatkozóan. Ennek az a lényege, hogy valamilyen formában részt vegyenek a hazai közteherviselésben, és ezáltal a többletköltségvetési forrásokkal biztonságosabb társadalmi és közgazdasági közeg övezné működésüket. Ez a külföldi tásaságoknak is érdeke. A jelenlegi formában a magyar munkaerő képzettségi, egészségi állapota egyre inkább elmarad a kívánalmaktól. Azáltal, hogy több pénz menne az államkasszába, többet lehetne fordítani az egészségügyre, oktatásra, nem lenne ilyen társadalmi feszültség. A tőke nem öt, hanem harminc évre jönne hazánkba. Nem is jó kifejezés a megadóztatás, inkább az infrastruktúra használati díjának nevezném a külföldi társaságok által fizetett hozzájárulást. A XXI. században az lesz a tőkebefogadás szempontjából a versenyképes ország, amely feltételrendszerét optimalizálni tudja. A működőtőke behozatalának most már minőségi fázisába érkeznek a régió országai. Ha közülük Magyarország elsőként valósítaná meg ezt a minőségi váltást, nagyobb tőkevonzó képességre tenne szert.– Továbbra is egyetért a Fidesz azon javaslatával, hogy a Pallag-féle, olajügyeket vizsgáló bizottság még novemberben fejezze be működését? Lehet-e egyáltalán valamilyen eredményről, tanulságról beszélni?– A legfontosabb tanulság, hogy két olajfoltmentes párt maradt: a Fidesz és a MIÉP. A bizottság feladata az volt, hogy az olajügyek kapcsán rámutasson a politika és egyes esetekben az igazságszolgáltatási, államigazgatási szervek szakmai felelősségére. Németh Miklós kormányzásától kezdve az Antall-kormányon át, az MSZP–SZDSZ kabinetig tetten érhetők a hiányosságok. A szakmai munkák ellentmondásosságai, a kiszivárogtatások, a szervezetlenség, a figyelemelterelő tanúk mind a bizottság lejáratását szolgálták. Nagyobb eredményeket is elérhettünk volna, ha a testület vezetése szervezettebben, átgondoltabban végzi a munkáját. Sokszor csak az aznapi ülésen tudtuk meg, kiket is hallgatunk meg. A nem ellenőrzött információk közvélemény elé tárása sokat ártott a kormánynak, de főleg a kisgazdapárt tekintélyének. A bizottság vezetése, főként Pallag László, az eredményes fellépés megszervezésére nem volt alkalmas. Ezért a tesületnek be kell fejezni a működését. A korrupció elleni harc azonban várhatóan folytatódik, ezt támasztja alá a miniszterelnök közelmúltbeli kijelentése is.– Más elnökkel meghosszabbítaná a vizsgálóbizottság munkáját?– Csakhogy azt a jelöltet is a kisgazdáknak kellene adnia. A kisgazdapárt jelenlegi helyzetében nem látunk olyan személyt, aki az olajkorrupció elleni bizottsági munkát eredményesen irányítaná.– Hogyan látja a politikai jobboldal jövőjét?– 2002-ben a Fidesznek új szövetséges után kell néznie, mégpedig ezen az oldalon.